Dundika emelt fővel jár

Dundika képei elárasztották a világot, úgy tűnik pályája csúcsára érkezett. Boldog és elégedett. A Vendégszobában Amerikáról, a fotózásokról és jövőjéről kérdezték.

Teszel valamit az alakodért, vagy ez isteni adottság?
- Féltem, hogy ezen a versenyen azért nem fogok révbe érni, mert 162 centi vagyok, ami elég kicsi. Viszont azt tudtam, hogy Amerikában, illetve a tengerentúlon a 162 centi megszokott, tehát a Playmate-ek ilyen alacsonyak. Hogy mit teszek az alakomért? Nem is tudom, hogy mondjam, igazából semmit. Eszem, nagyon sokat eszem, bármit. Félek, majd jelentkezik valami, bár olyan vagyok, hogy ha észreveszem magamon, egyből elkezdek változtatni, és elmegyek edzeni is.

Hogy néz ki egy napod, ha itthon vagy?
- Elég keveset vagyok mostanában itthon, ami szerencsés, de egy átlagos napon kb. úgy néz ki, hogy felkelek...

Mikor?
- Dél.

Azt hallottam, hogy a modelleknek sokat kell aludniuk, hogy szép, friss arcuk legyen.
- Képzeld, nekem volt két évem arra, hogy regeneráljam a bőrömet, mert két évig semmit nem csináltam, otthon feküdtem, délben keltem és korán is feküdtem. Tényleg, két évig ezt csináltam.

Miből éltél ez alatt a két év alatt, mert az alvásért nem fizetnek...
- Tudtam, hogy ezt meg fogod kérdezni. Készültem a versenyre. Megérte. Jó befektetés volt.

Mi vitt rá, hogy Nyuszi-lány legyél? Nem gond, hogy a pasik bekategorizálnak ebbe a szerepbe?
- Bánt egy kicsit, ugyanakkor mégsem, mivel én választottam ezt a szakmát. Most, hogy megnyertem a versenyt, már büszke vagyok, és büszkén viselem a címet. És mivel ez végig fog kísérni egész életemben, nem mondhatom, hogy megbántam. Nem, dehogy bántam meg! Büszke vagyok rá!

Szerintem a pasidnak kellemetlen lehet, bárhova mentek, mindenki kocsányon lógó szemekkel néz.
- Megszokta. Mindig is szerette, ha egy olyan barátnője van, akin legeltetik a szemüket.

És te hogy viseled, ha más nők legeltetik a szemüket a pasidon? Féltékeny vagy?
- Egyáltalán nem. Kapcsolatunk egyik titka, hogy no féltékenység. Semmi.

Mióta tart ez a kapcsolat?
- Lassan 4 éve.

Kitartó típus vagy?
- Előtte volt egy három- és fél éves kapcsolatom, úgyhogy mondhatom, igen.

Mit csinálsz, amikor éppen nem a Playboy kirakatlánya vagy?
- Mostanában elég sűrűn vagyok rendezvényeken, ahol műsort vezetek, illetve szórakozóhelyeken, ahol az a feladatom, hogy felráncigáljam a fiúkat, lányokat a színpadra. A DJ benyom egy zenét, amit legtöbbször én választok ki, és megkérem őket, hogy úgy táncoljanak, és úgy vetkőzznek, hogy minél több ruhadarabot vegyenek le magukról. Hihetetlen, de mindig van egy-két férfi, aki bevállalja, hogy tetőtől talpig mindent levesz magáról egy nyilvános mulatóhelyen. Azt gondoltam, ilyen talán tíz alkalomból egy lesz, pedig idáig tíz alkalomból tíz volt.

Te vagy rájuk ilyen hatással vagy ennyire bevállalósak a magyar pasik?
- Lehet, hogy másnap megbánják, de abban a pillanatban, amikor a tömeg buzdítja őket, én is buzdítom őket, pláne, ha ittak, akkor erre fogják, és hirtelen lerántják a nadrágjukat. Nem arról van szó, hogy óvatosan, szexisen levennék, nem, eldöntik, és egy pillanat alatt lerántják a nadrágot.

És amikor te sokat iszol?
- Én kifejezetten utálom az alkoholt. Nagyon-nagyon ritkán iszom, és akkor is nagyon keveset. Amúgy is pörgős lány vagyok, úgyhogy nekem nem kell, hogy igyak, nekem semmi nem kell ahhoz, hogy jól érezzem magam. Eleve úgy indulok el egy buliba, hogy tudom, jól fogom érezni magam.