Érdekelne, lát-e arra esélyt, hogy az általános iskolások részére kötelezővé tegyék a beszédtechnika, illem, közlekedési szabályok oktatását? (ikork)
- Ha kötelezővé nem is, de éppen az ilyen jellegű ismeretek, készségek azok, amelyeket hangsúlyosabban kéne oktatni, akár más tárgyak keretén belül. Az elindított közoktatási reformnak éppen az az egyik célja, hogy a gyerekek használható tudással lépjenek ki az iskolából.
Mennyire fog megváltozni a tanrend az uniós csatlakozás következtében? (MissArgentina)
- Nincs kötelező előírás ezen a téren számunkra, csak a gyermekek érdekei alapján alkottuk meg az új nemzeti alaptantervet, mely idén szeptembertől kerül felmenő rendszerben bevezetésre. Az új alaptanterv 7. osztályról a 4. osztályra helyezi a digitális írásbeliség oktatásának kötelező elindítását.
Tisztelt Miniszter Úr! Mi a véleménye, uniós csatlakozásunk után a mobilitást ösztönző oktatási akcióprogramok keretében (például Erasmus) nem fog-e tömeges "diák-vándorlás" megindulni Magyarországról a nyugati országok felé? Nem jelent-e ez esetleg valamiféle "szürkeállomány-elszívást"? Hasonlóan, nem lesz-e tömeges vándorlás hazánkba keleti országok felől? Válaszát köszönöm, Medikus Újság, SOTE (garasa)
- Jelenleg csaknem 400 ezren tanulnak a magyar felsőoktatásban, míg a külföldön tanulók száma néhány ezer lehet. Nem attól félek, hogy nagy tömegben mennének Nyugatra teljes képzésre a magyar diákok, hanem inkább attól, hogy a legjobbak mennek el. Ez az igazi veszély. Ugyanakkor magyar állampolgárként a diáknak joga van kint tanulni, s szeretném, ha a diákhitelt 2005 szeptemberétől már uniós felsőoktatási intézményekben történő tanulás esetén is felvehetné.
Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy legalább egy fél évet a Magyarországon tanuló diákok is uniós egyetemeken tölthessenek el, ezért tervezem, hogy 2005 szeptemberétől részképzés esetén az ún. képzési normatívát magával vihesse a diák.
Szeretném megtudni, hogy a kormány karöltve az oktatási minisztériummal miért nem támogatja jobban a felsőoktatásban részt vevőket? (goosfarba)
- 2002 óta jelentősen nőtt a diákok támogatása: 30%-kal nőttek az ösztöndíjak, 2004 szeptemberétől 50%-kal a lakhatási és kollégiumi támogatás, 2003 szeptemberétől 21-ről 25 ezer forintra nőtt a diákhitel felső határa, beindult a Sulinet Expressz program, idén januártól a minimálbér mértékéig adó- és járulékmentes az egyetemek területén végzett diákmunka.
Az egyetemeken belüli jogsérelmek esetén 2003-tól bírósághoz fordulhatnak a diákok, 2006-ig 10 ezer új kollégiumi férőhelyet fogunk építeni, 2006-ig 10 ezer forintra nő tovább a kollégiumi és lakhatási támogatás - ennél több "atrocitást" nem tudok felsorolni, ami a diákokat érhette volna az utóbbi időben...
Kedves miniszter úr! A levelező tagozaton tanulók miért nem utazhatnak a BKV járművein diákkedvezménnyel? Mert a többségük, ahogy én is, komoly pénzeket fizet félévente, és még dolgozó bérletet is vennünk kell, mivel azért járunk levelezőre, mert dolgozunk mellette. (teavaj)
- Ez valóban probléma, a magyar Universitas program keretében szeretnénk elérni, hogy a költségtérítéses (tandíjas) hallgatók magasabb összegű diákhitelt vehessenek fel, mint azok, akiknek tanulmányi költségeit az állam fizeti.