Nem show-műsor a hazai Nagy Testvér-díj

Az internet egyik előnye a részleges anonimitás, ezt korlátozni csak bűncselekmény megvalósulása esetén szabad, a szólásszabadság ára, hogy "a hülyék véleményét is meg kell hallgassuk". Többek között ezt is megtudhattuk Galántai Zoltántól és Szabó Mátétól, a magyar Nagy Testvér-díj szervezőitől, akik a Vendégszobában az adatvédelemről és a privacyről beszélgettek olvasóinkkal.

Manapság egyre több a kamerás telefon. Milyen jogok figyelembevételével készíthetünk képeket ezekkel? (mobimouse)

- Lefényképezni csak azt szabad, aki ezt megengedi nekünk: ez alól a tömegfelvételek készítése a kivétel. Tehát ha turisták vagyunk egy városban és le akarunk fényképezni egy látványosságot, akkor természetesen nem kell mindenkit megkérdezni, aki rajta lesz a képen, hogy fényképezhetjük-e. De ha valaki ezen a képen kiemelkedik, ő áll a középpontban, akkor a kép csak az ő hozzájárulásával készíthető el. Akár telefonban van a fényképezőgép, akár más eszközben.

Elkérheti-e egy BKV-ellenőr a személyes irataimat? (csello)

- Elkérheti, csak nem kell odaadni neki. Kérni mindent lehet. Baj akkor van, ha a BKV-ellenőr úgy csinál, mintha ő hatóság lenne és kötelesek lennénk az ő kérését teljesíteni.

Mire tudja használni a Munkaügyi Minisztérium az EMMA-t? (lajka)

- Az EMMA-val az a baj, hogy amit eddig elkülönítve tartottak nyilván, azt mostantól egyetlen nagy közös nyilvántartásban fogják nyilvántartani, különböző célú adatkezeléseket egyesít ez a rendszer. Tehát valamelyik adatnak egyébként jogszerű felhasználása mellett az adatkezelő tud olyan dolgokat is a munkavállalóról, amire nem lenne szüksége, nem tartozik rá. Az ilyen nagy nyilvántartásokkal mindig az a baj, hogy több célra használhatók fel, és ezzel egy helyen összpontosítanak egy csomó olyan adatot, amelyek együtt már nagyon sokat elárulnak ezeknek az alanyairól, és így az ember kiszolgáltatottá válthat például egy állami szerv előtt.

Az Amerikába utazni kívánóknak a vízumkérelem során nyilvánosan, megalázó módon kell privát, sőt intim dolgokról beszélniük az ügyintézővel. Nem sért-e törvényt ez? (usasuxx)

- Minden állam maga dönti el, hogy kit enged be az országába és kit nem. Ez az ő szuverenitásának a kérdése. Az USA nagyon szigorúan határozza meg azokat a szabályokat, amely alapján bebocsátást nyerhetnek az országba. A vízumkérő lapon már eleve nagyon sok adatot elkérnek rólunk, az eljárás nem kifejezetten emberbarát, az országba való belépéskor lefényképeznek bennünket, ujjlenyomatot is vesznek, de ezt az adatkezlést nem a magyar vagy európai adatvédelmi szabályok szerint kell megítélni, hanem az amerikai szerint.

Európai ország ilyet nem csinálhat még viszonossági alapon sem az amerikai állampolgárokkal, mert a privacy védelméhez való jog mindenkit megillet Európában, még az amerikaiakat is. Érdekes, hogy Brazíliában bosszúból az amerikai turistákat ugyanúgy lefényképezik és tőlük ugyanúgy ujjlenyomatot vesznek, így próbálnak tiltakozni az amerikai lépés ellen.

Kirakhatok-e az éttermembe webkamerát anélkül, hogy figyelmeztetném erre a vendégeket? (alfonzo)

- Nem. A titkos megfigyelés csak nagyon kevés állami szervnek megengedett, egy étteremtulajdonos egészen biztosan nem ilyen. Az sem támogatandó, hogy egyáltalán ilyen kamerákat elhelyezzenek egy étteremben, de olyan helyen, ahol a biztonság megóvása miatt ez elengedhetetlen, ott is fel kell hívni minden adott területre belépő ember figyelmét arra, hogy a területet megfigyelik.

Mi a véleményük a Microsoft szoftveraktiválási megoldásáról? (spammer)

- Ez valószínűleg nem olyan veszélyes, mint amilyennnek látszik - egy Linux-felhasználó nem tudhatja :)) -, viszont igaz, hogy amikor Magyarországon Nagy Testvér-díjat kapott a Microsoft, akkor a Privacy International levelezőlistáján már azon viccelődtünk, hogy a Microsoft ezt a területet is monopolizálja, mert ez nem az első eset volt, hogy díjat kapott. A szoftveróriás elmondhatja magáról, hogy több ország Nagy Testvér-díját is kiérdemelte.

Általában úgy gondoljuk, hogy a Microsoft megtestesíti azt a problémát, hogy gazdasági társaságok is olyan erővel rendelkeznek az adatalanyokkal szemben, amivel szemben ők - az adatalanyok - kiszolgáltatottak. Ezért szokták őket kistestvéreknek hívni szemben az állami szervekkel, nagy állami adatkezelőkkel, akik ebben az összefüggésben a nagytestvérek.

Tudják-e, hogy leszerelték-e a kamerákat a tavalyi díjazott Szabó Kerttechnika helyiségeiben? (vakond)

- Nem tudjuk.

Elmagyaráznák egy laikusnak, hogy mi a gond az európai szoftverszabadalmakkal? (windozer)

- Nagy általánosságban azt lehet mondani, hogy vannak egyfelől a felhasználók, akik használni akarják a szoftvereket, másfelől szoftvergyártók, forgalmazók, fejlesztők, akik adott esetben pénzt akarnak ebből kapni. Az európai szoftverszabadalom-tervezet jelenleg oly sokat bírált formája megváltoztatná az erőviszonyokat, és hosszú távon azt eredményezhetné, hogy azok, akik eléggé sok pénzzel rendelkeznek hozzá, azok mindenfélét le tudnak védetni szabadalmilag pusztán azért, hogy ez az ő birtokukban legyen, és amikor aztán valaki ezt fel akarja használni - pl. egy nyílt forráskódú szoftverben vagy bárhol máshol -, akkor elő tudják rántani a papírt, és bizonyítani tudják, hogy ez az ő birtokukban van. Tehát ezért aggályos a dolog, mert a nagyoknak egészen biztosan kedvez, és egyáltalán nem biztos, hogy ez nem a kicsik, sőt az átlagfelhasználók rovására történik.

Miért aggályos, ha a Pannonnál lefénymásolják a személyiket? (golyo)

- Önmagában az, hogy lefénymásolják, nem aggályos, csak az, ha elzárkóznak a szerződéskötéstől akkor, ha valaki nem ezt nem engedné meg. A fénymásolat egyébként teljesen alkalmatlan bármiféle bizonyításra, nincs semmi értelme a másolatkészítésnek, de nagyon sokan elég érzékenyen reagálnak arra, ha valaki az ő fényképüket el akarja tenni egy ilyen másolatban. A baj egyébként nem a fénymásolással, hanem az önkéntesség hiányával van.