Rechnitzer János: A regionális fejlődésnek fontos eleme a "nemes versengés"

Rechnitzer János közgazdász, a győri Széchenyi István Egyetem professzora egy új tudomány, a regionális tudomány alapproblémáiról tartott előadást a Mindentudás Egyetemén. Ugyanerről, azaz a régiós különbségek kialakulásáról és a csökkentési lehetőségekről beszélgetett a Társalgó látogatóival is.

Mit gondol a romák munkanélküliségéről, ami abszolút nem regionális? [bauxit 89]

- Vannak az országban olyan térségek, ahol a roma népesség aránya elég magas, és nem csak a munkanélküliség terén. Valójában többet kellene velük foglalkozni, jobban megismertetni velük a munkát és a munka nyújtotta örömöket, illetve olyan munkákat és foglalkozásokat kellene a roma emberekkel megismertetni, amelyek az ő kultúrájukhoz és mentalitásukhoz közelebb állnak. Ebben eléggé el vagyunk maradva, nem tudjuk megtalálni azt a kapcsot és kulturális kötődést, ami a két népcsoport között van. Így aztán folyamatos konfliktushelyzet alakul ki. Egymást kellene jobban megismerni és nagyobb tolerancia kéne a másikkal szemben. Azt hiszem, ez az igazi megoldás.

Közgazdász Úr, én nem hiszek a régiók létében, mivel Magyarországon történelmileg alakultak ki a megyék... [aranyosfiu28]
- Igaza van, a megyék alakultak ki történelmileg, de nem biztos, hogy minden a történelem alapján működik a jövőben. A megyék szerepe már a rendszerváltozás óta fokozatosan csökkent, azok inkább szolgáltató és bizonyos intézményi ellátó funkciókat végeznek, fejlesztéssel, térségfejlesztéssel nem foglalkoznak. Számos olyan intézményt tartanak fent és működtetnek, melyeket nyugodtan lehetne regionális szinten is működtetni, vagy éppen a működésük nem is szükséges. Tehát én azt látom a jövőben, hogy inkább több megyényi területet összefogó régiók alkalmasak és képesek segíteni a térségek fejlesztését a gazdaság, a társadalom és természetesen a környezet megújítását. A régiók mérete, funkciója és a hozzájuk rendelt fejlesztési források lehetnek a megyepótlók, amit aztán az emberek majd 10-15 év alatt megszoknak, elfogadnak és természetes lesz számukra.

Szerintem csak három régiónak kellene lenni, egy budapestinek, egy nyugatinak és egy keletinek, mondjuk Debrecen és Győr központtal. Mi a véleménye erről? [aranyosfiu28]
- A regionális felosztásról nagy viták folynak. Az egyik véleményt tükrözi az Ön kérdése: legyen egy dunántúli, egy alföldi és egy közép-magyarországi régió. Megítélésem szerint a jó megoldás inkább a kevesebb régió, mint a több. Én is azt mondanám, hogy a hét régió egy kicsit sok, én is 4-5 régióban látnám az ország igazi felosztását. Ebben az észak-dunántúli térséget egy régiónak tekinteném, ahol Győr szerepe meghatározó lehet. Dél-Dunántúl különleges térség a maga sajátosságaival, település-szerkezeti és egyéb jellemzői miatt, ott én Pécset tartom annak a városnak, ami ezt be tudja fogni és szervezni képes. Az Alföld esetében, mindenképpen Szeged és Debrecen a két szervező központ. Bizonytalan vagyok Észak-Magyarország vonatkozásában, hiszen nagyon megosztott, nagyon különleges szerkezete van. És végül természetesen Budapest: szélesebb vonzáskörzetében kell gondolkodnunk, ami befogja szinte Nógrád megyétől, egészen Komárom megye bizonyos részeig terjedő területeket, tehát egy nagy központi régió kialakításán érdemes töprengeni. Formálódik ez a régió beosztás, de a lényeg, hogy valamiben állapodjunk meg. Nem a területi nagyság, hanem a funkciók és ezekhez kapcsolódó decentralizáció fontos, mert valójában sokszor a területi lehatárolás mögé bujtatják el akár a szakmai, akár a politikai szereplők a decentralizáció "nem-akarását".

Közgazdász Úr! Most miért kellene az országot új régiókra felosztani? Mi ennek az értelme? [Szimen]
- Nem új felosztásról van szó, hanem - ahogy az előző kérdező felvetette - arról, hogy milyen lehetne a felosztás. A jelenlegi forma számos problémát vet föl. Ez a megoldás nem biztos, hogy a legjobb, hiszen pl. a Nyugat-Dunántúl esetében "csőszerű" régió alakult ki, ahol a belső kapcsolatok - gondolok itt a közlekedésre -, rendkívül kezdetlegesek, gyengék, nagyon távol van Zala megye déli része Győr megyétől, így aztán értelemszerűen nincs interakció, nincsenek kapcsolatok. Lehetséges módosítani ezt a regionális beosztást, Önnek azonban igaza van abban, hogy nem módosítani kell, hanem igenis, a regionalizációt és az ahhoz kapcsolódó új szerepeket, funkciókat kell meghatározni és működtetni a rendszert, mert ez a területi beosztás, a jelenlegi formájában is alkalmas arra, hogy a regionális fejlesztés és a regionális intézmények működjenek. Csinálni kell a régiókat és akkor meg fogjuk látni, hogy a gazdaság új erőforrásokhoz jut és az emberek talán jobban érzik magukat ebben az országban.