Üdvözlöm a beszélgető partnereket! Az előadásra emlékezve beszélgessünk a nemzeti jellemről és a nemzeti sztereotípiákról!
Ön szerint mennyire normális az, hogy ha külföldre megyek, akkor csak a Puskás után lehet beazonosítani a magyarokat? (coll)
- Egy ilyen kis nép esetében szerintem örömteli, hogy vannak olyan sportolói, művészei, történeti figurái, akik világszerte ismertek. Ezt nem minden kis nép mondhatja el magáról, úgyhogy bizonyos értelemben normális, sőt jó dolog, hogy Puskás után érdeklődnek. De ezenkívül szerintem adódik számos más, a magyarsággal összefüggő téma: visszamenve az időben akár a rendszerváltás körülményei, akár 1956, amiről valóban tudott mindenki az egész Földgolyón.
Mit mond magának az a fogalom, hogy nemzeti jellem? (c_erbi)
- Ez egy 19. századi fogalom, amikor kutatók az emberek típusait keresve kulturális közösségekre bukkantak és különböző nyelven beszélő közösségeket írtak le, emberi, személyes tulajdonságokkal. Ez a kultúrának a jellemzése tulajdonképpen, emberi vetületben.
Mi alapján lesz egy tulajdonságból egy nemzetre jellemző sztereotípia? Pl. a németek precízek, az olaszok hangosak..: ez mindenkire lehet jellemző (cranberry)
- Természetesen egy nemzeten vagy bármely csoporton belül nagy különbségek vannak, nagy egyéni eltérések és mindezt a szokásos tulajdonság-megjelölés nem tudja leírni. Mégis: a sztereotípiák elterjedtsége és szívós fennmaradása azt mutatja, hogy az emberek egy-egy kultúrán belül megegyeznek abban, hogy hogyan látják a szomszédos közösségeket, a világ más népeit, vagy milyen tulajdonságot tartanak - általában - jellemzőnek magukra.
Ez statisztikailag nyilván nem bizonyítható, de egy összbenyomás, amelyben osztoznak esetenként több nemzet tagjai is. Kimutatták pl., hogy a franciák könnyedségét és könnyelműségét, vagy az angolok komolyságát és eredetieskedését ugyanúgy látják a legkülönbözőbb nációk képviselői.
Mennyire lehet komolyan venni a magyarokról alkotott sztereotípiákat ma? (kartyavar)
- A sztereotípiáknak nem biztos, hogy van alapjuk, vagy legalábbis nehezen tisztázható, de hatásuk bizonyosan van és befolyásolja az adott nemzet életét, fogadtatását, a tagjaival és az egészével kapcsolatos bánásmódot. Sokat elemezték pl. a történészek, hogy a magyarokról kialakult kép hogyan változott a 19. század második felében, a 20. század elején és ez a "magyar sztereotípia" mennyiben befolyásolhatta az első világháború utáni, számunkra olykor tragikusnak mondható békét is.