Hunyady György: Európában erős marad a kulturális közösségi kötöttség

Hunyady György szociálpszichológus a Vendégszobában a nemzeti sztereotípiákról beszélgetett a látogatókkal.

Ön szerint mennyire komoly vagy komolytalan a tőlünk nyugatabbra élők azon félelme, hogy, mondjuk, a magyarok lopnak? A magyarok tényleg lopnak, és, mondjuk, a németek meg sosem? (coll)
- Ennek a megítélésébe nem szívesen mennék bele, hogy milyen a bűnügyi statisztika a magyarokat és a németeket egybevetve, biztos, hogy az ilyen elnagyolt, általános ítéletalkotásban bujkálhatnak előítéletek is.

Lehet a már kialakult sztereotípiákon változtatni? Ha igen, hogyan? (cranberry)
- Ez egy nagyon fontos kérdés, mert maga a sztereotípia szó is valamiféle állandóságra, szilárdságra utal, és akik ezzel a kérdéskörrel foglalkoztak, előbb úgy gondolták, hogy a sztereotípiák makacs dolgok, és gyakorlatilag szinte lehetetlen megváltoztatni őket. Ezek előítéletek - a szó szoros értelmében -, melyek megelőzik a tapasztalatokat, mondjuk egy nemzet tagjainak közelebbi, jobb megismerését és a tapasztalatokat magukhoz is hasonlítják, tehát megszűrik, olyanná teszik, mint amilyenek az előzetes várakozások. Ennek ellenére azért látunk számos példát a sztereotípiák változására, amit befolyásol egy-egy nép történeti szerepe, kulturális közössége, politikai és katonai kapcsolatrendszere stb. Az oroszok példáját említeném, akiknek a megítélése a második világháború. idején a nyugati világban kifejezetten kedvező volt, közvetlen a világháborút követően azonban, amikor a fasizmus bukásával a Szovjetunió minősült a fő ellenségnek, akkor kifejezetten negatívba fordult.

Mennyire befolyásolják a Magyarországon kialakult politikai viharok a rólunk kialakított nézeteket? Vannak erről felmérések napjainkban? (kartyavar)
- Vannak vizsgálatok Európa-szerte a különböző nemzetek megítéléséről, így arról is, hogy a csatlakozó országokat hogyan látják. Ebben - őszintén szólva - a mi politikai viharaink (amelyek számunkra nagyon erősnek tűnnek és gyakran igen rossz hangulatúak) igazán átütő szerepet nem játszanak, mert nagyon sok parlamenti demokráciában igen élénk ellentétek, szócsaták, kommunikációs küzdelmek folynak folyamatosan. A magyar politikai rendszer főbb erői egyébként megjelennek, jelen vannak Európa legkülönbözőbb országaiban. Ami nálunk talán sajátos, de a régióban közös, az az, hogy maga a többpártrendszer újszerű a politikusoknak is és a közembernek is, és az ezzel járó vetélkedés, vagdalkozás nem szül jó vért.

Miután EU-tagok leszünk, származhatnak valamiféle hátrányaink a negatív szeterotípiákból és esetleg előnyök a pozitívakból? Olyan téren, mint például gazdaság, egészségügy, oktatás - ami állítólag európai viszonylatban erősnek mondható - stb.? (R0n1n)
- Igen, ez egy kimutatott tény, hogy a gazdasági életben van szerepe a nemzeti sztereotípiáknak, pl. egy árunak az előállítási helye befolyásolja a fogadtatását a piacon. Ezt egyébként magunkon is megtapasztalhatjuk. Az oktatás bizonyos vonatkozásban, különösen az ún. elitképzésben, valóban erős és a tudósok vagy a művészek világában Magyarországról és a magyarokról viszonylag kedvező kép él, ahhoz képest, hogy mekkora az ország lélekszáma. Nem egyszerűen arról van szó, hogy tudnak rólunk, hanem számos fontos területen - mint korábban a sportban is - a hozzáértők számára komoly értékeket tudunk felmutatni, s ezek kötődnek hozzánk.