Klaniczay Gábor: Boszorkányság, boszorkányok

Klaniczay Gábor történész, a Mindentudás Egyeteme előadója az 1968-as párizsi diáklázadást személyesen élte át, s már akkor is és azután is komolyan foglalkoztatta a kultúra és ellenkultúra viszonya, a kulturális konfliktusok. Ezután a szentekkel, azzal a jelenséggel foglalkozott, hogy az emberek miért és hogyan ruházzák fel egy embertársukat természetfeletti képességekkel. A Vendégszobában azonban a boszorkányságról mesélt, a kínzásokról, égetésekről és boszorkánypánikokról mondott el mindent, amire a vendégek kíváncsiak voltak.

Szeretettel üdvözlök mindenkit, akit érdekel a boszorkányság története!

Meddig tartottak a boszorkányüldözések? (atika987)
- Kb. a 18. század végéig, országonként eltérő időben értek véget Európában: Hollandiában, Franciaországban már a 17. században, Németországban a 18. század elejére, Magyarországon, Lengyelországban, Svájcban a 18. század végére. Ugyanakkor vannak olyan országok Afrikában, ahol ma is folyik boszorkányüldözés.

Mikortól találhatunk boszorkányokkal kapcsolatos feljegyzéseket? (atika987)
- Már az ókori görögöknél és rómaiaknál is vannak boszorkányokról szóló írások. A rómaiaknál írt róla Ovidius, Horatius, Apuleius. A Római Birodalomban a 2-3. században már volt egy kisebbfajta boszorkányüldözés, pl. a cirkuszi kocsiversenyeken a versenyzők egymást vádolták azzal, hogy mágikus eszközöket használtak. Fennmaradt sok ún. átoktábla az ókori görög és római maradványok között, amelyekkel megpróbálták egymást megrontani. És azután természetesen a középkorban is sok boszorkányról maradt feljegyzés, de a nagyobb üldözések csak a középkor végén, a 14. sz. végén kezdődtek.

Gondolom, a Malleus Maleficarium jelentősen hozzájárult a boszorkányüldözésekhez. Jól sejtem? (zege22)
- Igen, az volt a legfontosabb és a legnagyobb hatású demonológiai kézikönyv. Ebben már az első 15. század eleji boszorkányüldözések információi és a vádlottakból kiszedett (kínvallatással kipréselt) vallomások is benne vannak. Az írás nagyon sok részlete egy korábbi, 1436 táján írt demonológiai vendégértekezésből származik, amit szintén egy domonkos barát, Johannes Nider készített, a címe: Formicarius (hangyaboly).

Jeanne d'Arcot miért égették meg? (cssoki)
- Elsősorban azért, mert az angolok nagyon nehezteltek rá, hogy megfordította a százéves háború menetét, próféciáival, látomásaival lelkesedést öntött a franciákba, és a franciák szinte szentként tisztelték, az angolok viszont ezt az egészet inkább boszorkányságnak tartották. Amikor elfogták, elsősorban eretnekséggel vádolták. Az volt az eretneksége, hogy férfiruhába öltözött, ezért is égették meg végül, de a boszorkányság vádját is emlegették a pere folyamán, azt próbálták bebizonyítani, hogy látomásai nem a szentektől vagy az angyaloktól, hanem az ördögtől származtak. A máglyája mellett volt egy felirat, amelyik már egyértelműen istentagadóként és boszorkányként jellemezte.

Nem lehet, hogy tényleg voltak olyanok, akik rendelkeztek boszorkányos képességekkel? Ennyi éven át hogy lehet tévedni? Mi állt a háttérben? (majkel platini)
- Először is azt kellene megmondani, hogy mit tartunk boszorkányos képességnek. Az nyilvánvaló, hogy voltak kuruzslók, gyógyítók, bábák, nézők, látók, vagyis olyan "népi szakértők", akik mindenféle hagyományos mágikus eljárással gyógyítani próbáltak, kincset kerestek, megpróbálták megmondani a jövendőt, halottakkal beszéltek stb. Köztük voltak valószínűleg olyanok, akik sikeresebbek és híresebbek voltak, és nyilván bizonyos szempontból hatékonyan működtek, volt, aki úgy érezte, hogy meggyógyult az ő kezelésüktől. Ezeket a gyógyítókat a boszorkányüldözés idején gyakran boszorkánysággal vádolták, azt mondták róluk, hogy aki gyógyítani tud, az rontani is tud, és ezért előbb-utóbb valaki megneheztelt rájuk. Ők tehát biztos léteztek. Egy másik kérdés, hogy létezett-e az a boszorkányszekta, amelyik állítólag éjszakánként gyűlésezett, az ördöggel cimborált, rontó italokat készített, seprűn repült a hegyek tetejére, szörnyűséges orgiákat rendezett stb. Ez minden bizonnyal az inkvizitorok és a demonológusok fantáziájának és sok évszázadon át halmozódó előítéleteknek és valószínűleg még mindenféle népi mitológiának (tündérmitológia, samanizmus) a keveredéséből jött létre. Van egy harmadik fajta is, a modern korban a 20. század derekán létrejöttek olyan modern boszorkányszövetségek, amelyek tagjai a hajdani boszorkányoknak a tudását és a tevékenységét megpróbálták a történelemkönyvek alapján feleleveníteni, azt mondva magukról, hogy egy régi, üldözött pogány vallást követnek a modern korban. Ők nagyon különböznek a boszorkányüldözések áldozataitól, de ők valóban léteznek, ma is, Magyarországon is.

Van-e bizonyíték arra, hogy valamelyik boszorkány képes volt-e valami emberfelettire, vagy csak tényleg babona volt az egész? (szikkke)
- Én nem tudok ilyen bizonyítékról. A történeti forrásokban mindenféle boszorkányvallomást lehet olvasni, ahol ezek a boszorkányok beszámolnak arról is, hogy állattá változtak, repültek, természetfeletti dolgokat hajtottak végre, de ezeknek a vallomásoknak, amelyek a kínzás hatására születtek, nem lehet hitelt adni. Létezett néhány olyan "boszorkány" is, aki megpróbált dicsekedni azzal, hogy vannak kivételes képességei, hogy át tud változni állattá stb. Én ezt sem hinném el. Egy külön kérdés azonban, hogy mit gondoljunk a népi gyógyításról. Ezzel kapcsolatban nyilvánvalóan óvatosabban kell fogalmazni: csontkovácsok vagy egyszerűen olyan gyógyítók, akik valamiféle terápiával segítenek a betegeken, nyilvánvalóan valamiféle különleges képességgel rendelkeznek, ezt azonban nem mondanám emberfelettinek. És gondolhatunk még a jelenkor nagy illuzionistáira, Uri Gellerre, David Copperfieldre. Én is csodálkozva és ámulva nézem, amit csinálnak, de nem gondolom, hogy ezekre is ne lehetne valamilyen magyarázatot találni.