Síklaki István: Gyurcsány ambiciózus energiabomba

Síklaki István szociálpszichológus az ELTE Szociálpszichológia Tanszékének tanszékvezető docense. A Vendégszobában megnyerő határozottsággal és üdítő őszinteséggel beszélt arról, miért tartunk a drogosoktól, miért kell a pszichológiai vizsgálatokban átverni a vizsgálati alanyt, milyen szociálpszichológiai példákat láthatunk a Brian élete című filmben, s az is kiderült, milyennek látja Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor személyiségét.

Miért "klikkesednek" az emberek?
- Azért, mert van egy természetes csoportméret, amiben jól érezzük magunkat, amit át tudunk tekinteni. Ahol úgy érezzük, hogy van befolyásunk. Ha viszont már egy csoportba kerültünk, akkor óhatatlanul elfogulttá válunk a saját csoportunk iránt és a külső csoportokkal szemben.

Miért nem fogadják be azokat az embereket, akiknek más az érdeklődése mint a többieké?
- Ez igaz is meg nem is. Minden csoport díjazza, ha van egy-két eltérő tagja, de mindenki nem lehet eltérő. Gondoljunk a Brian életére, amikor azt mondja: "Ti mind különbözőek vagytok." Egyvalaki jelentkezik: "Én nem." Szóval egy csoport akkor koherens és összetartó, ha a többség hasonlít egymáshoz.

Ön szerint a várható növekvő munkanélküliség hogyan fogja befolyásolni azokat az embereket, akik diplomával sem találnak munkát? Mit tudna ajánlani ahhoz, hogy biztonságban érezzük magunkat?
- Nem vagyok közgazdász, de nem hiszem, hogy komolyan nőne a munkanélküliség. Az, hogy diplomával nehezebb elhelyezkedni, átmeneti dolog, és ajánlani csak egy banális dolgot: rugalmasságot és vállalkozó szellemet tudok. Találkoztam egy amerikai pszichológus kollégával, aki ácsként dolgozott.

Ön szerint is összefügg a matematika, közgazdaságtan, pszichológia, röviden a racionális dolgok?
- Azt gondolom, a felsoroltak egyike sem racionális. A gondolkodásunknak csak a látszata racionális, a lényeges események a racionális tudatunkon túl történnek. Például a nagy matematikusok álmukban vagy álmukból ébredve jöttek rá a nagy felfedezéseikre. A közgazdászokról azt mondja a vicc, hogy leginkább a káoszhoz értenek. A pszichológusokról nem is beszélve...

Összehasonlítottak magyarországi magyart például erdélyivel? Van jellemző különbség?
- Van különbség, mégpedig a helyzetből adódóan. Kisebbségben élni egészen más tapasztalatokat, stratégiákat, érzelmeket jelent, mint egy többségi társadalom tagjának lenni. Például sokkal erősebb érzelemmel kötődnek a magyarságukhoz, mert nekik nem magától értetődő.

Miért tartják az emberek közveszélyesnek a drogosokat, azokat is, akik csak szívnak? Miért közösítik ki őket, csak mert más az életfelfogásuk?
- Az emberek félnek attól, amit nem ismernek. Ha apuka részegen jön haza, az másként félelmetes, mint hogyha beszívva. Egy mexikói indián valószínűleg ugyanolyan furcsán nézett egy berúgott spanyolra, mint egy drogokról mit sem tudó magyar ember egy belőtt drogosra.

Milyen kérdésekre szokta keresni a válaszokat? Úgy értem mi az, ami foglalkoztatja az egyént, hogy sokakat vizsgáljon?
- Engem személy szerint az izgat, hogy mi folyik magamban és másokban a tudatos gondolatok mögött, alatt, mellett. Azt tudom, hogy másképp működünk, mint ahogy tudjuk és gondoljuk, és az izgat, hogy hogyan van ez a másképp. Ide kapcsolódik egy divatos fogalom: az érzelmi intelligencia is.

Mi a szubjektív véleménye a rasszizmusról?
- Undorodom tőle. Ez az az eset, amikor megértem, de nem fogadom el. Rettenetes érzést vált ki, amikor azt látom, hogy egy egyént egy elvont dolog, egy csoportba tartozás miatt bántanak.

Hogyan lehet észrevenni, ha valaki hazudik?
- Elég könnyen, ha az ember tudja, hogy mire kell figyelni. A legtöbb ember megtanulta a pókerarcot, de nem tanulta meg a pókerlábat, a pókerhangszínt és hasonlókat. Ha valaki hazudik, akkor izgul, és ezt elárulja az olyan viselkedése, ami felett nem tanult meg uralkodni.

Világviszonylatban mi okozza, hogy egyre több a depressziós és hogy ez divatbetegség manapság?
- Én nem tudom pontosan, de van egy olyan rosszmájú feltevés, amely szerint az ok a depresszióellenes gyógyszerek elterjedése. Egyébként pedig eléggé kiszámíthatatlanul változnak a diagnosztikai trendek és, nehéz elválasztani a tényleges problémát a csinálttól.

Mennyire előítéletes a magyar társadalom Ön szerint?
- Ez nem igazán jó kérdés. Pszichológusként nem nagyon szeretem az ilyen típusú osztályzásokat. Egy társadalom nem általában előítéletes, hanem bizonyos dolgokban igen, másokban nem. A társadalmak abban különböznek inkább, hogy miben előítéletesek, miben kevésbé. Az előítéletesség ráadásul átmeneti dolog is, és sokszor a szituációtól függ. A taxisblokád feszültsége alatt például mérhetően nőtt a cigányokkal szembeni előítéletesség, pedig nekik aztán semmi közük nem volt hozzá.

A szociálpszichológia foglakozik-e egész társadalmak lélektani változásaival, annak irányával, s ha igen, ebből a szempontból merre halad Magyarország?
- A szociológia az, ami egész társadalmak változásaival foglalkozik. De nem akarok kibújni a kérdés alól. A trend valószínűleg az, hogy a passzív, tehetetlen állapottól aktívabb, felelősebb mentalitás felé halad. Talán még a szabályok betartásában is javulni fog a helyzet.

Mivel befolyásolható az érzelmi intelligencia?
- Az érzelmi intelligencia az idegrendszerünk autonóm működésével függ össze. Az benne a vicc, hogy közvetlen, tudatos kontrollunk nincs fölötte, azzal befolyásolhatjuk, hogy tudatos, szorgalmas munkával minél több munícióval látjuk el az elménket, utána kikapcsolódunk. Lefekszünk aludni, elmegyünk sétálni, úszni, szerelmeskedni és hagyjuk hogy az elménk magától dolgozzon.

Miért terjedt el ennyire a fajgyűlölet?
- Azt hiszem, a fajgyűlölet mértéke nem nagyon változott, amióta ember él. A módszerei, a társadalmi szervezettsége módosult azáltal, hogy mostanra egyre inkább tömegtársadalmak alakultak ki. De az alapvető lelki indíték nemigen változott.

A lélektan nem az egyéneket jellemzi? Mit jelent a társadalom lélektana?
- A lélektan az egyénekre, mint egyénekre koncentrál, a szociálpszichológia pedig arra a kölcsönhatásra, ami az egyének és társas viszonyaik között adott szituációban létrejön. De azért a határ persze elmosódott.

Milyen hatással van a társadalomra az elektronikus kommunikáció, például a cset elterjedése, és mit válthat ki az emberekből ez hosszú távon?
- Az elektronikus kommunikációnak kétféle fontos hatásáról tudunk. Az egyik az, hogy gyakoribbá teszi az érintkezést, noha bizonyos szempontból felszínesebbé is. Amikor virtuális csoportok kommunikálnak egymással - különösen ha anonim módon -, akkor meglepő módon nagyon erős azonosulás tapasztalható az egyénekben a csoport iránt. Általában azt gondolom, hogy az elektronikus kommunikáció összességében fokozza az emberek közötti kommunikáció gyakoriságát.

A vallás trónfosztása alaposan összezavarta az értékrendet a nyugati társadalmakban. Pótolható-e valamivel Isten?
- Azt hiszem, hogy a vallást nem fosztották meg a trónjától nyugaton - sokkal inkább a világi hatalmától. Sok szempontból a tudományt - bármilyen banális is - tekinthetjük a hitét vesztett ember valláspótlékának.

Köszönöm szépen a sok, kemény agytornát igénylő kérdést! Most egy darabig még lesz min gondolkoznom. Szép napot kívánok mindenkinek!