Kovács Ilona: Bizonyos értelemben a szem a lélek tükre

Kovács Ilona pszichológus, látáskutató. Sportolóként mottója volt, hogy egy percre sem szabad lazítani, mert azonnal megelőznek, amint a legjobbnak hiszed magad. Vallja, hogy a támogató környezetnek, mely fiatal korában a családban és az iskolában körülvette, nagy szerepe van tudományos karrierjében. Tanítványainak egy tanácsot szokott adni: döntési helyzetben a kíváncsiságuk és a szívük vezérelje őket, akkor nem hibázhatnak.

És az agynak melyik része dolgozza fel azt az "adatot", amit a szem küld neki? [Mardhug1989]
- Az első terület, amely a szemből érkező adatokkal foglalkozik, az úgynevezett elsődleges látókéreg, amely a nyakszirti lebenyben, az agy hátulján foglal helyet. Innen egyrészt a fali lebeny felé, másrészt a halántéki lebeny felé mennek a nagy agykérgi látópályák. Az egyik azzal foglalkozik, hogy a mozgást segítse, a térben pontos koordinátákat adjon ehhez, a másik pedig a tárgyak maradandó tulajdonságainak feltérképezésével, a tárgyfelismeréssel foglalkozik. Ez a két rendszer egymástól függetlenül működik, és igazából a fejünkben két eltérő látványt is hozhat létre, de általában csak a tárgyfelismerő rendszer eredményének vagyunk tudatában.

Tehát akkor ahhoz, hogy lássunk egyáltalán, kell egy bizonyos intelligenciaszint? [LurKiKa]
- A puhatestűek, rovarok, egyszerű gerincesek is látnak. Látórendszerüket fel tudják használni a testhelyzet-szabályozás, védekezés-támadás, táplálékszerzés, párválasztás funkcióira. De leginkább az ember képes arra, hogy a látása segítségével a világot megismerje. Az definíció kérdése, hogy ezt intelligenciának nevezzük-e vagy sem. Mindenesetre az emberi látás képes arra, hogy a múltbeli élményekből, tapasztalatokból tanuljon, akár önmagát is átalakítsa.

Milyen módon mérhető, hogy amit látunk, azt hogyan dolgozzuk fel és milyen hatásokat, gondolatokat, érzelmeket kelt bennünk? [Bianka]
- A kísérleti látáskutató olyan ingereket, képeket használ fel, melyek a látórendszert szélsőséges állapotba hozzák. Például: nagyon nehezen észrevehető vagy többértelmű ingereket használ. Közismert változata ennek az a számos vizuális illúzió, amit reklámokon, régebben pl. a Füles újságban láthattunk. Ez persze még nem mondja el, hogy mit gondolunk a látványról. De nem is erre vagyunk kíváncsiak, hiszen ezt megkérdezhetjük bárkitől. Azt szeretnénk tudni, hogy a rendszer automatikusan működő része, amihez tudatosan nem férünk hozzá, pontosan mit csinál.

A jobb szemünk a bal agyféltekéhez van kapcsolva, a bal szemnél fordítva. Akkor miért nem tudunk mindkét irányba egyszerre látni? [@Peti14]
- A két szem egymáshoz közel van (nem így például a nyuszinál vagy a galambnál). A közel ülő szemek látótere majdnem teljesen átfed (egész pici eltérés van csak a jobb és bal szem képe között, s pont ez az, amit a sztereolátáshoz felhasználunk). Mindkét szem mindkét féltekébe juttat információt.

A vizuális memória mitől függ, és egyeseknek miért jobb, mint az átlagnak? [(zéta)]
- Hogy mennyi részletre emlékszünk egy képből, azt az határozza meg, hogy milyen mélységig tudjuk feldolgozni a képet, mennyit "értünk" belőle. Ha például egy sakkmester rápillant egy végjátékra, valószínűleg emlékezetből rekonstruálni tudja akár az egész játszmát. Ez azért van, mert számára az apró részletek értelmes, nagyobb egységekké állnak össze. Ezzel szemben, aki nem tud sakkozni, legfeljebb 6-7 bábut tud visszarakni emlékezetből.

Létezik olyan betegség, amikor a szemlencsén átjutó fényekből összeállított fordított állású valódi képet az agy nem tudja "visszafordítani"? [h@pPyL@Nd]
- Nem tudok ilyenről.

Mennyire veszélyes egy lézeres szemműtét? [judit_20]
- Azt gondolom, hogyha egy jó szakember végzi el, akkor nem veszélyes, de nem vagyok szemész.

A színtévesztést lehet gyógyítani? [-=tészta-=]
- Igen, a BME nagyszerű kutató professzora, Ábrahám György foglalkozik azzal, hogy korrigálja a színtévesztést.

Köszönöm a kérdéseiket! Remélem, mindenre tudtam válaszolni! :)