Netrisk: Ügyfeleink nem maradnak szerződés nélkül

Az [origo] Társalgójának vendége volt a Netrisk Első Online Biztosítási Alkusz Kft. ügyvezető igazgatója, Haraszti Zsolt. A Netrisk az [origo] partnere. December 1-jén három hazai biztosító, az Allianz Hungária, a Generali-Providencia és az OTP-Garancia levélben tudatta a Netriskkel, hogy tartalmi és alaki problémák miatt nem fogadja el az ügyfelek nevében általuk leadott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések felmondásait, és a mintegy 10 ezer szerződést továbbra is érvényesnek tekinti. Mint a válaszokból is kiderül, Haraszti Zsolt és az általa megkérdezett jogi szakértők szerint a megbízások tartalmukat tekintve is megfelelnek a jogszabályi követelményeknek. A beszélgetés közben az ügyvezető a kérdezők biztosítással kapcsolatos specifikus kérdéseit is megválaszolta.

Ha egy új autót venne nekem az édesapám kinek a nevére lenne jobb megkötni a biztosítást? Vannak külön tarifák? (meruska85)
- Természetesen a díj minden bizonnyal kedvezőbb abban az esetben, ha egy idősebb üzembentartó vagy gépjármű tulajdonos köti a szerződést, de érdemes arra is odafigyelni, hogy ebben az esetben a kármentes évek után járó bónuszkedvezményt is ő szerzi. Így, ha az évek múlásával már saját nevedre kívánnál szerződést kötni, akkor annak ellenére, hogy már több éves kármentes biztosítási múltat tudhatsz magad után, mégis A0-ról, azaz az alapdíjról tudsz majd csak indulni.

Ennek ellenére tudjuk, hogy létezik ez a jelenség, miszerint a család idősebb tagjaiból választanak üzembentartót, de véleményem szerint hosszútávon ez nem kifizetődő.

Ha jól tudom az EU-ban az autó teljesítménye szerint történik a kötelező fizetés, tervezik-e bevezetni ezt Magyarországon? (Redline)
- A kgfb rendszerét nálunk kormányrendelet szabályozza, melynek módosítása, finomítása a jövő év elején várhatóan meg fog történni. Nincs arra vonatkozóan jelenleg információnk, hogy a személygépkocsiknál alkalmazott hengerűrtartalom szerinti alapvető kategóriát meg kívánnák változtatni. Viszont mindenkinek jó hír lehet, hogy a tervezett módosítások a további liberalizáció felé fognak mutatni, így a piacon lévő biztosítók üzleti érdekeiknek megfelelően szabadabban alakíthatják ki tarifapolitikájukat. Remélhetőleg a piaci versenynek köszönhetően ez pozitívan fog hatni.

Forrás: [origo]

Miért van az, hogy egyes biztosítók csak november legvégén küldik meg a jövő évi díjértesítőt? Így alig marad idő a tájékozódásra. (golem)
- Sajnos a jelenlegi kormányrendeletben nincs erre vonatkozóan semmiféle kötelezettség, mindössze annyi, hogy a biztosítóknak két országos napilapban meg kell hirdetni a jövő évre vonatkozó díjszabásukat, valamint azt az interneten is elérhetővé kell tenni. Bízunk benne, hogy az új szabályozás szerint a biztosítóváltás nem 30 napra fog korlátozódni, hanem ez az idő két hónapra nő. Így lehetőséget adva a 3,5 millió autós számára, hogy tájékozódjanak, és az esetleges biztosítóváltást kényelmesebben intézhessék.

Mi a teendőm, ha a használt gépkocsimat márkakereskedő beszámítja az új autóba, melyik bónuszba kerül az új autó, ha még a régi nincs eladva (de már nem az enyém)? Most b5-ben vagyok. (kingtut)
- Mindaddig az öné a gépjármű, amíg az erről szóló adásvételi szerződés el nem készül. Ugyanezen időpontig kell a kgfb díját fizetni.

Nem tudom, hogy a biztosítótársaságoktól etikus-e, hogy nem a jármű tulajdonosa vagy üzembentartója nevére köti a biztosítást. A 171/2000. kormányrendelet rendelkezései alapján a szabálysértési hatóságoknál nehézkes az ilyen kötvények elfogadtatása, ugyanis a rendelet szerint a tulajdonosnak, vagy az üzemben tartónak kellene hogy rendelkezzen vele. A szabálysértési törvény szerint ezeket a biztosításokat el sem szabadna fogadni. Mi erről a véleménye? (dbee)
- A kormányrendelet ebben a tekintetben vagylagos megfogalmazást használ, annak értelméből az derül ki, hogy elsősorban az üzembentartónak kell kötni, de ott van mellette, hogy VAGY a gépjármű tulajdonosának. Ez is olyan pontja a jelenlegi szabályozásnak, amely jó volna, hogyha pontosításra kerülne.

Létezhet-e olyan, hogy az Európa Biztosítónál megkötött kötelező biztosítás után öt nappal történik egy 15 ezer forintos kár, és ezek után kivárva a következő negyedévet, egyszerűen levélben közlik, hogy megszüntetik kockázatvállalásukat, indoklás nélkül? (renton)
- A díjfizetési kötelezettség szintén a kormányrendelet értelmében a szerződőt terheli, az önmagában nem elégséges kifogás, hogy mondjuk a biztosító nem küldött csekket. A konkrét példát nézve nem gondolom, hogy itt tudatosságról lehet szó a biztosító részéről.

Kötöttem az interneten a Haraszti úr képviselte biztosítóval egy kgfb szerződést, de ennek az volt a feltétele, hogy a régi biztosítómnál lemondjam szerződésem. Érdeklődnék, hogy a régi biztosítás felmondását megtehetem-e még, vagy már késő, és maradjak a réginél? (opel613)
- Amennyiben az alkuszi megbízást november 28-ig megkaptuk, mi intézkedtünk a felmondásról. Ezt követően már ügyfeleinknek kellett intézni a felmondást, amit december 1-ig lehetett megtenni. Az ezután beérkező felmondásokat a biztosítók nem fogadják el, a szerződés ilyen esetben legfeljebb díjnemfizetéssel szüntethető meg, ennek hátrányos következménye, hogy a korábban megszerzett kármentes évek után járó bónusz elvész.

Tehát akkor várnom kell csak a díjfizetési számlát? (opel613)
- Igen. A jövő évi szerződések postázása folyamatban van, december 15-20. között mindenki meg fogja kapni.

Én A0-ban vagyok. Akkor pusztán ne fizessem tovább, ha fel akarom mondani? (opel613)
- A0 esetében is számolni kell azzal, hogy bár bónuszvesztésről ugye nem beszélhetünk, de a megfigyelési időszak újrakezdődik, így kármentesség esetén sem kerül a szerződés 2005. január 1-től B1-be, hanem ez legközelebb 2006-tól lehetséges. Tehát A0-s esetben is van némi hátránya a díjnemfizetéssel megszűnő biztosításváltásnak.

És mit tehetek ha esetleg december 20-ig sem kapom meg a díjfizetési számlát? (opel613)
- Minden szerződésünket halasztott díjfizetési megállapodással kötöttük, a most kiküldendő csomagban lesz egy igazolás, ami január 1-től a halasztott időtartam lejártáig (ez 60 nap az esetek többségében, de van olyan biztosító, ahol 30) igazolja a biztosítási szerződés meglétét. A biztosító a halasztás időtartama alatt kockázatban áll, tehát nem lehet senkinek olyan problémája, hogy januárban egy rendőri igazoltatásnál ne tudja kgfb szerződésének érvényességét bizonyítani. 90 százalékban úgy állapodtunk meg a biztosítókkal, hogy 60 nap a halasztott fizetési hatály, tehát legkésőbb február 28-ig kell a biztosító számlájára az első díjnak beérkeznie.

Köszönöm a kérdéseket, akinek esetleg még további információra lenne szüksége, a Netrisk vendégkönyvébe vagy gyik-ban szívesen válaszolunk!