Takáts Tamás: Királynak lenni fárasztó dolog

50 éves a Karthagó és a Takáts Tamás Dirty Blues Band énekeseként ismertté váló Takáts Tamás, aki ennek örömére egy koncerttel összegzi majd eddigi életművét június 23-án a Petőfi Csarnok szabadterén. Ennek alkalmából járt a Vendégszobában, ahol nyíltan beszélt a megtéréséről, az ufóisztikus érzéseiről, és még neki is nehezen sikerült egy szuszra elmondania az összes zenekart, amelyben idáig szerepelt.

Nem gondolkozol azon, hogy újabb együttest alapítasz? [aszilard]
- Már így is egyeztetési nehézségeim vannak, sőt mindjárt sorra is veszem, hogy hány zenekarban játszom, vagy játszanék, ha le nem mondanám őket.

Jelenleg hány zenekarban játszol? [aszilard]
- Zenekarok: Karthago, TTDBB, ugyanaz akusztikus változatban, Fritz Jazz Band, Frank Zappa emlékzenekar, Radics Béla emlékzenekar, TT Free Jazz Band. Egyelőre több nem jut eszembe, pedig biztos van. Egyszer a Budapest Acoustic Banddel is szeretnék már fellépni. Egy probléma van, hogy egy nap csak 24 órából áll.

Szigeti Ferenc nem hiányzik a zenekarból? Mi a véleményed róla? [aszilard]
- Melyik zenekarból hiányozna? Nagyon kedves ember, és kitűnő zenész.

Szereted a Beatricét és P. Mobilt? Ha igen, mik a kedvenc dalaid tőlük? [Flagellant]
- Kiskoromban voltam P. Mobil-rajongó. Amikor a Piramis és a P. Mobil között kellett választani, én mindig a Mobilt választottam. Az volt az igazi, férfias rockbanda. A maiakkal inkább kollegiális viszonyban vagyok. Nagy Feró stílusát inkább csak vénségemre kezdtem tolerálni. Mivel kültelki környéken nőttem fel, nagyon utáltam a kültelki stílust. Ma már megbocsátóbb vagyok.

Mi a véleményed a magyar hanglemezkiadásról? [aszilard]
- Mit tudom én! Ma már a lemezkiadás sehol a világon nem biznisz. A digitális technika teljesen hazavágta a lemezpiacot. Most jön majd a filmipar. Milyen jó a csokigyáraknak, hogy az édességet még nem lehet digitalizálni.

Nem gondolod, hogy most már végre fel kéne venni az egyenzakót, és egyszerre táncolni és playbackelni a színpadon? [Lyózsef]
- De, gondoltam rá, mikor anyagi gondjaim voltak, mert akkor gyorsabban közlekedünk a helyszínek között, egy este több bulit meg lehet csinálni, és nem kell még zenészekre is pénzt költeni. Az ember egyedül viszi az egész gázsit. Viszont nagyon unalmas és visszataszító úgy a munka. Így hát maradtam kispénzű ember. De azért megrendülök néha, mikor hallom, hogy tavaly az egyik megasztárunk csak tátogásból 50 milkót kaszált. Végül is nem hülyeség, ha van rá közönség.