Daganatok: ne dugjuk homokba a fejünket! - Vendégünk volt Lapis Károly professzor

"Kérem Önöket, hogy a ráktól való félelmükben, rettegésükben ne dugják homokba fejüket, hanem szerezzenek minél több információt, s ezek birtokában, megfelelő életmód-változtatással maguk is csökkentsék a rákos megbetegedések esélyeit!"

Lapis Károly: Köszöntöm az érdeklődő olvasókat, várom kérdéseiket, s remélem, hogy azokra kielégítő választ tudok adni!

Melyik a leggyakoribb daganatos betegség Magyarországon? (kriszti007)
- Egyértelműen a tüdőrák, különösen férfiak között. A nőknél még mindig első helyen van az emlőrák, de a vastagbélrák előfordulásának gyakorisága igencsak megközelíti azt.

Évente körülbelül hány ember hal meg daganatos betegségben Magyarországon? És milyen átlagot mutat ez a szám nyugaton a megbetegedések tükrében? (Aron)
- Magyarországon évente 30-35 ezer között van az elhalálozott rákos betegek száma, és tulajdonképpen ehhez közel álló elhalálozási arányok mutatkoznak nyugati országokban is. Bizonyos rákféleségekben azonban, pl. a női emlőrákos betegség esetén nyugati országokban az emlőrák miatti elhalálozást már jelentősen sikerült csökkenteni, jóllehet az előfordulása ennek nem ritkább ott sem, sőt, egyes adatok szerint gyakoribb, mint nálunk.

Milyen tünetek utalhatnak rákra? (kookusz)
- Ez egy nagyon komplex kérdés. Minden eltérő lokalizációjú ráknak mások a tünetei, mégis van néhány tünet, amely gyakorlatilag minden rosszindulatú daganat esetében megmutatkozhat. Ezeket a www.daganatok.hu oldalon meg lehet találni, és azok ott részletesen meg vannak magyarázva.

Minek tudható be, hogy egyre több fiatal betegszik meg valamilyen rákban? (kookusz)
- Ennek oka nem teljesen tisztázott. Mindenesetre elsősorban környezeti károsító tényezők jönnek számításba, így a levegő, a talaj és bizonyos mértékig az élelmiszerek növényvédő szerekkel való szennyezettsége. Emellett persze az életforma és az életstílus is: a korán elkezdett dohányzás, a mértéktelen alkoholizálás, és például a méhnyakrák vonatkozásában a sűrűn váltogatott szexparntneri gyakorlat is szerepet játszik.

Valóban igaz-e, hogy az utóbbi években nem nő a rákos halálozás hazánkban? Mennyire megbízhatóak az adatok? (hhhhhh)
- Ez egészen új jelenség, és abból, hogy az egy-két utolsó évben valamivel alacsonyabb volt a rákos elhalálozás, még nem lehet biztonsággal következtetni arra, hogy ez valóban egy stabilizálódott trend, irányzat. Nem szabad elfelejteni ugyanis azt sem, hogy nem minden rák kerül földerítésre a beteg élete folyamán. Nem kevés volt az elmúlt évtizedekben az olyan rákos elhalálozások száma, ahol csak az elhunyt boncolása során derült fény arra, hogy az elhunyt betegnek valójában rákja volt. Sajnálatos módon az utóbbi évtizedben a kórházban elhunytak boncolásának aránya is lényegesen, csaknem felére csökkent. Így tehát jelentős számban meghúzódhatnak a háttérben olyan rákok, amelyek boncolás híján nem kerültek felderítésre. Ezek indirekt módon javítják a rákos halálozási mutatókat.

A rákkutatás hány éves múltra tekint vissza? (Ozike_szemek)
- Azt kell mondanom, hogy több évszázados múltra, és nem kutatóintézetekben kezdődött, hanem gyakorló orvosok megfigyeléseivel indult. Egy angol gyakorló orvos például még az 1700-as években megfigyelte, hogy fiatal kéményseprők között feltűnően gyakori volt a herezacskó bőrének a rákja, amit ő foglalkozási ártalomnak vélt, és az akkori higiénés viszonyok mellett a bőr ráncaiba bedörzsölődött korom irritáló hatásának tulajdonította. Több mint 150 év telt el aztán, amíg angol kutatók több tonna korom felhasználásával vegyileg tiszta formában kivonták abból a rákkeltő anyagot, amellyel azután a bőr szorgalmas kenegetésével japán kutatóknak sikerült is nyulakban, majd másoknak később egerekben bőrrákot előidéznie. Ezt az iparosodással egyre számosabb hasonló megfigyelés követte, pl. a vegyi gyárakban az anilingyártó üzemekben a húgyhólyagrák gyakoribb előfordulását észlelték, és az anilinfesték egyik származékának rákkeltő hatása későbbiekben ténylegesen kísérletesen is bizonyítást nyert.

Jól tudom, hogy a daganatos betegségek egy generációt átugorva öröklődnek? Tehát ha a nagyszülő daganatos betegségben halt meg, nagyobb az esélye, hogy az unokája is abban fog? (tecza)
- Vannak bizonyos daganatféleségek, ahol az öröklődés egyértelmű, ilyen pl. egy a szemgolyóban előforduló ritka daganatféleség, a retinoblasztóma. A jobban ismert és gyakoribb rákféleségek, mint az emlő-, vastagbél-, tüdőrák esetében öröklődésről nem beszélhetünk, inkább csak a rákra való hajlamról lehet szó. Persze van néhány kivétel: így pl. van olyan betegsége a vastagbélnek, ahol már fiatal korban tömegesen polipusok jelennek meg. Ezt familiáris polipózisnak nevezik, s ennek talaján fokozott gyakorisággal és fiatal korban alakulhat ki vastagbélrák.

Egyes rákfajtákról állítják, hogy ha idejében felfedezik, akkor 100%-ban gyógyíthatók. Ez igaz? (Zumadat)
- Igen, ez a megállapítás közel jár az igazsághoz. Ilyen pl. a fiatal férfiakban nem túl gyakran előforduló hererák, amely - bár ennek is több formája van - idejében történő felfedezés esetén az esetek több mint 90, tehát közel 100%-ban gyógyítható. Ugyanez elmondható a fiatal korban fellépő vérrák, fehérvérűség bizonyos fajtái esetében is. A korai felderítés azonban - és ezt nagyon fontos tudnunk - minden daganatféleség esetében javítja a gyógyíthatóság esélyeit, ezért jó, ha a rákos betegségtől rettegve nem folytatunk struccpolitikát, nem dugjuk homokba a fejünket, hanem minél többet megtudunk arról, hogy azok általában milyen tünetekkel jelentkeznek.