Nem büntetjük a hazai kisbefektetőket - Csillag István a Társalgóban

Az [origo] Társalgójának szerdai vendége Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter volt, akitől többek közt megtudhattuk, hogy a közvélemény is befolyásolta a döntéshozókat a közbeszerzéses eljárás kiírásakor, valamint hogy az M7-es felújításának befejezése után ezen a sztrádán is a matricás rendszer léphet életbe. A miniszter válaszaiból kiderül: a kormány kiemelt figyelmet fordít a városi tömegközlekedés fejlesztésére, a kisbefektetők megnyerése érdekében pedig eltörölné az árfolyamnyereség-adót. Csillag István azt is elmondta, hogy tudomása szerint nem volt titkos ügynök.

Matricás rendszer lehet az M7-esen is

[origo]: Miért döntöttek mégis a közbeszerzés mellett az autópályák következő szakaszait építő cégek kiválasztásakor? (koplarovicsbela)

Csillag István: Először is a közbeszerzésnek egy formáját alkalmaztuk, ezt úgy hívják, hogy gyorsított tárgyalásos eljárás. Az előző kormány által elfogadott költségvetési törveny azonban a közbeszerzési törvénynek az alkalmazható választékát egyetlen formára szűkítette: a kétfordulós, ún. előminősítéses, nyílt eljárása. Most is ezt tartotta a közvélemény egyedül átláthatónak és jogszerűnek, szemben az első lehetséges formával, az ún. meghívásos eljárással. A közvélemény, meg akkor is, ha sok formát nem ismer pontosan, kell, hogy befolyásolja a döntéshozókat, hogy úgy érezzék, az autópálya már nem a korrupció melegágya.

[origo]: Megromlott a viszonya a kormány többi tagjával a közbeszerzési ügy miatt? (koplárovicsbéla)

Csillag István: Nem, inkább megjavult.

[origo]: Miniszter Úr! Mikortól lesz fizetős az M7-es, és milyen rendszer szerint ellenőrzik majd az autósokat? (Stevestar)

Csillag István: Amikor befejeződik az M7-es felújítása, akkor a matricás rendszert esetleg kiegészítjük erre az autópályára is, ahogyan azt az előző kormányciklusban tervezték, de gondosan meg akarjuk vizsgálni: ez a lépés nem vezet-e oda, hogy a forgalom a mellékútvonalakra terelődik. Nyilván az ellenőrzés hasonló lesz, mint az összes többi olyan autópályán, amelyen matricás rendszer működik.

[origo]: A vasút, vagy az autópálya fejlesztése fontosabb? (unhappy translator)

Csillag István: Hazánk az autópályákat illetően jóval elmaradottabb állapotban van az unió országaihoz képest mint a vasúthálózat tekintetében. Így a vasútfejlesztésnél egyelőre csupán az európai fő útvonalakhoz tartozó úgynevezett törzshálózat fejlesztésére koncentráljuk a rendelkezésre álló pénzeszközöket.

A vasút és a városi tömegközlekedés fejlesztése

[origo]: A magyar vasút sok napi nehézséggel küszködik. Milyen megoldási módozatok kínálkoznak a "filléres" gondok enyhítésére? (Szunami)

Csillag István: Első és legfontosabb, hogy a vasútra szánt pénzt valóban a vasútra költsék és ellenőrizzük minden egyes ilyen fillér felhasználását és hatásosságát.

[origo]: Hogyan egyeztethető össze a gazdasági és a közlekedési tárca? (gyoki)

Csillag István: Ez már egy régi elképzelés volt a kormányzati munka fejlesztésében, mert egymást egészítik ki. A közlekedési hálózat fejlesztési nélkül nem képzelhető el a leszakadt régiók felzárkóztatása, vállalkozók, beruházók, külföldi befektetők letelepítése, és fordítva: ha ilyen beruházói szándékok nincsenek, akkor a közlekedési hálózat fejlesztésére sem igény, sem pénz nincs, és nem is lesz. Tehát a két terület egymást támogatja, kicsit nagyképűen szinergikus hatásuk van egymásra

[origo]: Egy vezérigazgató-váltás miért lehet garancia a magyar vasút jobb működésére? Jobb szakember? (Szunami)

Csillag István: A magyar vasútból modern európai vállalatot kell létrehozni. Ehhez nagyon fontos lehet persze a vasutas múlt, de ennél fontosabb a modern, összetett nagyvállalati működési mechanizmus ismerete, és az olyan tapasztalatok megléte, amelyeket az új vezetés egy másik nagyvállalat hasonló irányú átalakításában szerzett. Nem kevésbé fontosak a pénzügyi finanszírozási ismeretek, mert a vasút előrelépése az átlátható és hatásos pénzügyi finanszírozástól függ.

[origo]: Szeretném megkérdezni, mi a minisztérium terve, elképzelése a tömegközlekedés minőségének javítása terén, és tervben van-e a tömegközlekedés privatizálása? (Mancal)

Csillag István: Egyelőre azt szeretnénk elérni, hogy a nagyvárosokat egy új pénzügyi eszköz, az úgynevezett tömegközlekedési normatíva keretében a költségvetés előre tervezhetően támogassa. Így a tömegközlekedési vállalatok bevételei nem attól függnének csupán, hogy az adott önkormányzatnak éppen erre van-e pénze, vagy más célokra. Másrészt szeretnénk a tömegközlekedési vállalatokat fokozatosan azonos helyzetbe hozni, az üzemanyagba beépített jövedéki adó visszaigénylése, illetve más fuvarozók számára nyitva álló finanszírozási lehetőségek elérésében. Ezek együtt segíthetik a tömegközlekedés színvonalának javítását, amely rendszerben elképzelhető, hogy egy-egy vonal működtetésére - ha van rá jelentkező - pályázatot írunk ki. Ahhoz azonban, hogy a színvonalat illetően követelményeket szabjunk a pályázókkal szemben, a működési feltételeket kell rendbe tenni.

Marad a Széchenyi terv, de más néven

[origo]: Miért csak nyolc pályázatot tartanak meg a Széchenyi terven belül? (koplárovicsbéla)

Csillag István: Egyrészt azért, mert a többi pályázatra szánt pénzek felhasználására sor került, sőt már a jövő évi keretek terhére is születtek döntések, ami arra utal, hogy az ez évben elérni kívánt hatás nagyjából bekövetkezett. Azoknak a pályázatoknak az esetében, amelyek kifejezetten és célzottan az uniós csatlakozáshoz való felkészülést szolgálják, nyilván nem mondhatjuk, hogy már elérték eredeti rendeltetésüket: erre kell a maradék erőforrásokat koncentrálni, és a jövőben is az ilyen célok megoldása élvez elsőséget.

[origo]: Elegendő lesz-e a 3 milliárd forintos többletforrás a megmaradt pályázatok finanszírozására: (koplárovicsbéla)

Csillag István: Az adófizetők pénzéből sosem elég, sem a be-, sem a kifizetési oldalon.

[origo]: Megszüntetik-e a Széchenyi tervet? (DJ Attila)

Csillag István: Nem. A Széchenyi terv, majd amikor unió tagjai leszünk, az ettől az időszaktól számunkra is kötelező Nemzeti Fejlesztési Terv részévé válik.

A "józsibácsik" befektetési kedvét kell növelni

[origo]: Mennyi esély van az árfolyamnyereség-adó eltörlésének? (Neutric)

Csillag István: Minden esély megvan erre.

[origo]: A befektetési adókedvezmények új rendszere alatt mit értett a választások előtt és történtek-e már előrelépések? (gyoki)

Csillag István: Ez a nagybefektetők számára korábban kialakított, 1991 óta folyamatosan működő adókedvezmény-rendszer, amit az EU követelmény-rendszerével kell összhangba hozni. Ennek kereteit 2001-ben már az előző kormány kialakította, és az eheti kormányülésen szereplő befektetés-ösztönző csomag a bevezetés idejét, a mértékeket pontosítja, és előkészíti a parlamenti jóváhagyást igénylő kérdéseknél a parlament elé terjesztésüket.

[origo]: Miért kell eltörölni az árfolyamnyereség adóját? (unhappy translator)

Csillag István: Azért, mert hazánkban nagyon sok kisbefektető van, a józsibácsik és marinénik, akiknek befektetési kedvét a befektetések árfolyamnyereség-adója meglehetősen elvette. Azok a külföldi befektetők pedig, akik magyarországi vállalatok bővüléséhez, és fejlődéséhez járultak hozzá részvény-vásárlásokkal, a korábbi kormányok által aláírt kettős adóztatást kizáró egyezmények miatt amúgy is mentesülnek az elért árfolyamnyereség adóztatása alól. Nem célunk a hazai kisbefektetők büntetése, ha a magyar vállalatokba fektetik megtakarításaikat.

[origo]: Milyen intézkedésekkel szándékoznak motiválni a magyar vállalatokat a tőzsdei szereplésre? (Neutric)

Csillag István: Készülünk egy pályázható támogatással, amely a tőzsdei bevezetés költségeinek egy részét vállalná át. Ezek ugyanis meglehetősen súlyosak, és a magyar vállalatok többsége nem olyan nagy, hogy ezeket a relative nagy költségeket egyedül viseljék.

[origo]: Az új kormány milyen új bevételi forrást tud felmutatni? Mert a növekvő kiadásait (pl. nyugdíjkorrekció) a csökkenő bevételekből (mivel az szja csökkentését is ígérték) nem lehet fedezni, főleg ha egyébként is deficites volt az államháztartás. (hosszú puska)

Csillag István: Nem kívánunk új adónemeket bevezetni. Arra számítunk, hogy az adócsökkentés növeli a befizetési hajlandóságot: kevesebben keresik a kiskapukat, kerülik az adót, tehát mi az adó tömegének növekedését várjuk az adócsökkentéstől, és az adóbevételek felhasználásának átláthatóságától.

[origo]: Mennyire volt, vagy van kiürülve a gazdasági minisztérium kasszája, mennyit tudnak fordítani a fejlesztésekre, vagy a mezőgazdaság fellendítésére? (KiB)

Csillag István: Lényegében a pályázatokra rendelkezésre álló ezévi forrásokat már áprilisig elköltötte az előző miniszter; a kormányváltásig, május 27-ikéig pedig ezeket jóval túllépve a jövő évi keret terhére is hozott döntéseket. Úgy is mondhatnánk, hogy csúcsra járatták a keret-felhasználást, 127 százalékát költötték el a költségvetési előirányzatoknak.

[origo]: Hallhatnánk valamit az új befektetés-ösztönző csomagról?

Csillag István: A kormány ezen a héten tárgyalja ezt a kérdést. Az a célja vele, hogy a hazánk iránt megcsappant befektetési kedvet újra felkeltse. A tervezet elsősorban a szakképzett munkaerő kiképzéséhez történő befektetői hozzájárulást segíti, azaz a munkahelyteremtést. Talán ez a legfontosabb eleme. A többi pedig az EU-val történő harmonizációt, tehát a befektetés összegéhez mért adókedvezmény megadását jelenti.

Úgy tudom, nem voltam titkos ügynök

[origo]: Mi minden lemondással jár, ha valaki egyik pillanatról a másikra miniszteri pozíciót tölt be? (gyoki)

Csillag István: Leginkább a gyerekeivel együtt töltött órákról kell lemondani.

[origo]: Ön, mint szavazópolgár milyen párti? (sunyi róka)

Csillag István: Én az SZDSZ pártján állok, de hozzáteszem, hogy minden nyitott gondolkodású európai irányú szavazópolgár pártján.

[origo]: Ön is titkos ügynök volt? (BOLDE)

Csillag István: Ha ez nem titok, már úgy értem, hogy előttem, akkor én úgy tudom, nem.

[origo]: Amikor az Országgyűlés Területfejlesztési Bizottsága épp csak megszavazta kinevezését, nem hátrált meg? (gyoki)

Csillag István: Úgy gondolom, hogy tekintettel a kormány csekély többségére, nem várható, hogy az ellenzék kitörő lelkesedéssel fogadja a kormány egy-egy tagjának kinevezését. Annyit tennék ehhez hozzá, hogy a területfejlesztési bizottságban az ellenzéki képviselők a szavazásnál tartózkodtak, ami az ellenzék esetében - ha ellenzéki jellegüket fenn kívánják tartani - azonos értékű a támogatással.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium