Vissy Károly

III. A szinoptika hőskora

1. Az időjárás előrejelzésének "szakértői módszere"

11. ábra

szakértői módszernek

12. ábra

Annak jelentőségét, hogy Le Verrier vizsgálatainak eredményeként van remény az időjárás alakulásának, ezen belül a tengeri viharoknak az előrejelzésére, a tengeri hatalmak kormányai ismerték fel elsőként, és ez a felismerés sorra nyitotta meg a pénzügyminiszterek pénztárcáit. Bár néhány országban már előtte is voltak főként éghajlati mérésekkel és kutatásokkal foglalkozó szervezetek, intézetek, ezt követően sorra alakultak meg az egyes országok tengeri időjárás-veszélyjelző szolgálatai (Franciaország, Anglia, Hollandia, Osztrák-Magyar Monarchia, Oroszország stb.). Ezek biztosították a kezdeti előrejelző munka szervezeti feltételét.

2. A szikratávíró

Le Verrier ötlete volt, hogy a megfigyelési adatok gyors célba juttatása érdekében használják fel az ebben az időben rohamosan terjedő szikratávírót. A célpontok pedig, ahová az adatoknak a távíró segítségével időben meg kellett érkezniük, az egymás után megalakuló meteorológiai intézetek voltak. Az előrejelzések hasznosításában az angolok jártak az élen. Tevékenységük kezdetben főként a tengeri viharok előrejelzésére szorítkozott (FitzRoy tengernagy), de Angliában 1861-től már a sajtóban is megjelentek időjárás-jelentések. A 19. század utolsó három évtizedében egymás után rendezték meg a szakmai munka összehangolását célzó nemzetközi értekezleteket, a szakmai eredmények cseréjét szolgáló tudományos konferenciákat. Nemzetközi egyezmények születtek a megfigyelések szabványosítására, az időjárási táviratok kódolására, a nemzetközi adatcsere rendjére vonatkozóan. A nemzetközi együttműködés világméretű szervezettségének kialakulásában fontos állomás volt a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet (International Meteorological Organization, IMO) megalakulása 1905-ben.

3. A meteorológiai kód: a meteorológusok "eszperantója"

Itt egy kis kitérőt kell tennünk, hogy megemlítsük azt az "előrelátást", amelyről szakmai elődeink - ha ösztönösen is - de tanúságot tettek. A kutatók már a kezdet kezdetén megszervezték a rendszeres, nemzetközi, eleinte tisztán a kölcsönösségen alapuló meteorológiai adat- és információcserét. A megfigyelés helyét, időpontját, a mért adatokat és a megfigyelt jelenségeket rendezett, logikusan felépített számokkal helyettesítették, a számokat öt számjegyű csoportokba rendezték, és ezeket a számkódokat cserélték ki a távíró segítségével.

13. ábra