Százmilliárdokat spórol az állam kedvezményeken

A lakossági gázár, az utazási költségek és a gyógyszerárak támogatására az állam minden évben több száz milliárd forintot költ. A támogatási kasszák tervezett csökkentésekor piacidegenségre, túlfogyasztásra, vagy társadalmi igazságtalanságra hivatkoznak, a lépés azonban elsősorban a sokak által hiányolt állami kiadáscsökkentés eszköze.

A költségvetésnek minden évben körülbelül 700 milliárd forintos kiadási tételt jelent a gáz-, a gyógyszer és a tömegközlekedés területén alkalmazott árkiegészítési rendszer, ami a magyar GDP durván 3 százaléka. (A lakástámogatások évente csak 10-20 milliárd forintot visznek el, azok visszafogása pedig több gonddal járhat, mint előnnyel.) A lakossági gázárakat 150-200, a gyógyszerárakat 350-380 milliárd forinttal támogatja az állam, a fennmaradó részt a több tucatnyi különféle utazási kedvezmény viszi el.

A jelenlegi rendszerek átalakítása mellett általában azt az érvet hozzák fel hivatalos helyről, hogy azok nem a rászorultságot veszik figyelembe elsősorban, hanem alanyi jogon juttatnak jelentős összegeket szociálisan indokolatlanul. Tény, hogy a magyar kompenzációs kasszák európai összehasonlításban rendkívül nagyok. A támogatások tervezett csökkentése ellenére a konvergenciaprogram alapján a pénzbeni társadalmi juttatások GDP-hez viszonyított aránya 2008-ig még nő is, 15,5 százalékról 15,6 százalékra, és csak azután mérséklődhet.

Gyógyszer-ártámogatás

Gyógyszertámogatásra egy évben többet költ a magyar állam mint felsőoktatásra és kultúrára összesen - áll az Egészségügyi Zöld Könyvben. Majdnem ugyanannyit költünk el ilyen célra, mint fekvőbeteg-ellátásra, ami a világon egyedülálló. Ma Magyarországon egy közgyógyellátottra évente 103 doboz gyógyszer jut átlagosan, ugyanakkor évente több száz tonna gyógyszer kerül a szemétbe. A gyógyszertámogatások csökkentésének legfőbb kimondott célja az indokolatlan gyógyszertúlfogyasztást mérséklése, a medicinák túlzott fogyasztása ugyanis már a gyógyításra fordítható összeg rovására megy.

A költségvetési törvény eredetileg 298 milliárd forintra tervezte a gyógyszerkassza idei kiadásait, de azok már most 350 milliárdnál tartanak. A kassza egyébként minden évben rendre túllépi az előzetesen tervezett keretet, tavaly például 22,8 százalékkal, több mint 60 milliárd forinttal. A kiadások emelkedését nem a gyógyszerforgalom emelkedése, hanem a drágább gyógyszerek kereslete okozza - szögezi le az Állami Számvevőszék. A támogatott gyógyszerek forgalma az ezredfordulós 197,1 milliárd forintról 2005-re közel két és félszeresére, 468,6 milliárd forintra nőtt, míg a nem támogatott medicinák értéke 45,9 milliárdról 78,6 milliárd forintra nőtt.

A Zöld Könyv szerint a gyógyszerkiadások visszafogásának nemzetközileg legelfogadottabb és leghatásosabb eszköze a magas árú, originális gyógyszerek helyettesítése olcsóbb, azonos hatóanyag-tartalmú generikus készítményekkel. Az erre tett magyarországi kísérletek eddig nem jártak sikerrel, a generikus gyógyszerek piaci részesedése 1997 és 2005 között a nemzetközi trenddel szemben 31-ről 26 százalékra esett vissza, pedig Magyarország jelentős generikus gyógyszergyártói kapacitással rendelkezik.

A szaktárca ősszel dolgozza ki a gyógyszer-gazdaságossági törvényt, az viszont már most biztos, hogy a teljes ártámogatási rendszer átalakul. A szisztéma igen bonyolult, sok esetben az orvos sem tudja, mennyibe kerül a felírt gyógyszer. Ami tudható, 2007. január elsejétől az eddig ingyenesen kapható, 100 százalékban támogatott gyógyszerek esetében önrészként 300 forintos térítési díjat kell fizetni. A súlyos betegek és a rászorulók a jövőben is kiemelt támogatással juthatnak hozzá a gyógyszereikhez.

A korábban kitudódott tervek szerint nyilvánossá teszik a gyógyszerárak és az ártámogatás teljes rendszerét, így csak a bizonyítottan hatásos és költséghatékony gyógyszereket hagynák a támogatási rendszerben. Szigorítják a gyógyszerfelírás szabályait, a generikus gyógyszerek pedig nagyobb támogatást kapnak. A versenyhelyzet erősítésével, a nyilvános árképzés megteremtésével csökkenhet az OEP által gyógyszertámogatásra kifizetett összeg.

Megszűnő utazási kedvezmények és a gázár

Az utazási kedvezmények csökkentése érdekében több tárcánál is javaslatok készültek a tömegközlekedési ártámogatás átalakítására. A kormány közszolgáltatási szerződést kötne a MÁV-val és a BKV-val, amelynek keretében évi 100 milliárd illetve 30 milliárd forint támogatást adna. Kóka János szerint októberben születik politikai döntés a tömegközlekedési kedvezmények rendszerének átalakításáról. Egy biztos: a kedvezmények és kedvezményezettek körét jelentősen csökkenteni fogják. Indokolatlannak nevezte Kóka János például azt, hogy a vasúti vezetők ingyen utazhassanak első osztályon a vonatokon.

Lapértesülések szerint a jelenleg érvényben levő mintegy félszáz fajta kedvezmény helyett ezentúl csak 3-4, százalékarányos kedvezmény támogatná a közösségi szállítást (vasút, távolsági autóbusz). A tervek szerint a diákok jelenlegi 65,5 százalékos kedvezménye 75 százalékra emelkedne, de ezt csak a lakóhely és az iskola között vehetnék igénybe, azt is csupán iskolaszezonban. A 65 év felettiek ingyenes utazási lehetőségének megszüntetését nem tervezik, illetve, esetleg egy jelképes összeget kéne fizetniük a vonat- és távolsági buszjegyekért. A gazdasági miniszter biztosnak nevezte, hogy a nyugdíjasok a költségvetési megszorítások idején is sokkal nagyobb immunitást élveznek mint egyéb csoportok.

Az egyes vasútvonalakon a szolgáltatási igények felmérése érdekében új típusú jegyeket vezetnének be, amelyek nemcsak a kilométereket, de a pontos útvonalat is tartalmaznák. Ezt azoknak is meg kellene vásárolnia, akik eddig jegy nélkül utazhattak, így a 65 éven felülieknek is, ez a jegy azonban csak jelképes összegbe, esetleg a jegykiállítás önköltségébe kerülne. Így a nyugdíjasok által igénybe vett szolgáltatásokat is regisztrálhatnák - mondta korábban Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál korainak tartották, hogy az utazási kedvezmények területén várható konkrét változásokról nyilatkozzanak, mivel azok átalakításán jelenleg is dolgoznak.

Gázártámogatás

A lakossági gázár-kompenzációs kasszára ebben az évben 150 milliárdot, jövőre pedig 100 milliárd forintot fordít a kormány, és ennél többet hosszú távon sem költene rá. Ha nem csökkent volna a fogyasztás után járó támogatás, a kassza mérete idén is elérhette volna a 220 milliárd forintot, amelynek csaknem harmada az olaj világpiaci drágulásával függ össze. A támogatás csökkentésével összefüggő augusztusi áremelést jövő éve elején valószínűleg újabb, hasonló mértékű drágulás követi majd, mivel még ma is csak a világpiaci ár 60 százalékát fizetjük a gázért.

A jelenlegi rendszerben a szociális rászorultságtól függő támogatás mellett továbbra is minden lakossági fogyasztó részesül támogatásban évi 3000 köbméter fogyasztásig (1500 köbméterig magasabb összegű, 1500 és 3000 köbméter között kisebb összegű a támogatás). Ez a támogatási rendszer elsősorban a kisfogyasztó nyugdíjasok részére nyújt segítséget. A gázár-támogatás jelenlegi "hibrid" rendszerét fokozatosan, évek alatt fogja fölváltani a kizárólagosan szociálisan rászorulókat célzó támogatás. (Korábban Gál J. Zoltán, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára azt mondta, hogy az új ártámogatási rendszer 2007. február 1-től lesz hatályos.)

A szociális támogatásra azok a három vagy több gyermeket nevelő családok, fogyatékossági támogatásban vagy magasabb összegű családi pótlékban részesülők, illetve nyugdíjasok jogosultak, akiknek az egy főre jutó jövedelme nem éri el az 51 600 forintot (egyedül élő esetén pedig a 77 400 forintot). Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója szerint a ma kiosztott évi 150-200 milliárd forintnyi állami kompenzáció kétharmada a legmagasabb jövedelműeket segíti. Az augusztusi változások körülbelül 30-40 milliárd forinttal csökkentik a gázár-kompenzációs kassza kiadásait.

A gazdasági és társadalmi folyamatokat figyelembe véve a szubvenciók csökkentése elkerülhetetlen, ráadásul az állami kiadáscsökkentés egyik hatékony módja - mondta Hegedűs Miklós. Minden ország biztosít egyfajta egyetemes szolgáltatási szintet azon polgárainak is, akik ilyen-olyan okokból nem képesek hozzájárulni ezekhez a közös társadalmi kiadásokhoz. Az azonban, hogy ezt a szintet hol húzza meg, minden ország egyedi fejlettségének függvénye. Az igazságosabb rendszer kulcsa egyértelműen a rászorultság, azt viszont tökéletesen meghatározni szinte lehetetlen, nem utolsó sorban az eltitkolt jövedelmek nagy aránya miatt. Ez persze nyilvánvalóan nem ok arra, hogy változatlanul hagyjuk a rendszert.

Major András