"Magyarországon nincs olyan kórház, amelyet ne érintene rosszul az átalakulás" - vélte Schaffer Éva, a szombathelyi Markusovszky Kórház intenzív osztályának vezetője. A kényszervállalkozásokat mindenütt júliusig kellett felszámolni, és ez az orvosok jelentős részét is érinti. Közülük többen nem akarják aláírni az új szerződéseket, így ugyanis kevesebbet keresnének. Szombathelyen eddig négy altatóorvos jelezte: nem dolgozik kevesebb pénzért.
"Eddig átszervezésekkel próbáltuk javítani a helyzetet" - mondta az [origo]-nak az intenzív osztály vezetője, aki szerint eddig egyszerre több munkahelyen is dolgoztak az orvosok, sokszor jóval túllépve a maximálisan előírt heti hatvan órát. Erre mostantól nincs lehetőség, ez pedig Schaffer Éva szerint az egészségügy minden területén problémát okoz majd. Az orvosok Szombathelyen többletmunkát vállaltak, és ideiglenesen átszervezték az ügyeletet, így jelenleg nem akadozik az ellátás, de ez csak átmeneti megoldás.
Zalaegerszegen még rosszabb a helyzet: ott több mint húsz orvos nem írta alá az új szerződéseket. Mivel a legtöbben a "műtétes" szakmákban és a radiológián dolgoztak, rendkívüli intézkedéseket tettek a megyei kórházban. Az érintett osztályokon a főorvosokból és a kórház vezetőiből álló csapat határozza meg mindennap a teendőket és a műtétek rendjét.
A kórház igazgatójának, Csidei Irénnek az [origo]-hoz eljuttatott közleményében az áll: a sürgősségi ellátás és az aneszteziológia a problémák ellenére működik, és elvégeznek "minden olyan beavatkozást, amelynek elmaradása egészségkárosodáshoz vezetne", de más területeken jelentősen megnőhet a várakozási idő.
A baleseti osztályon az ortopédiával közös sürgősségi ellátást szerveztek, a kötéscseréket és más kisebb feladatokat a háziorvosok végzik el. Csak két műtő tud teljes stábbal működni. "Bízom abban, hogy rövid időn belül valamilyen döntés születik a helyzet megoldására, ellenkező esetben az osztályok egy része akár működésképtelenné is válhat átmenetileg" - fogalmazott a megyei kórház vezetője az MTI-nek adott nyilatkozatában.
A debreceni Kenézy Gyula kórházban több mint kétszáz dolgozó - nagy részük orvos - kerül rosszabb helyzetbe a változások miatt. A kórház vezetése valamennyi, az ügyeleti ellátásra vonatkozó szerződést felmondta. Egyelőre nincsenek ellátási zavarok, mert a vezetők elérték: az érintettek még két hónapig eddigi bérüket kapják. Mire a fenntartó önkormányzattal kötött megállapodás lejár, rendezni kell a helyzetet.
A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumán illetménykiegészítéssel oldják meg ideiglenesen a problémákat, a szigetvári kórházban az ügyeletek átszervezésére lesz szükség. A Pécsi Orvostudományi Egyetem traumatológiáján - melynek neve szintén felmerült az ellátási zavarokkal küzdő intézmények között - az [origo] megkeresésére azt mondták, nem tudnak Pécsett ilyen problémáról, de "lesznek ebből előbb-utóbb gondok".
Egy-két héten belül kiterjedhet az ellátás zavara - nyilatkozta a színlelt szerződésekkel kapcsolatban Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. A Magyar Kórházszövetség pedig úgy látja: egy-két kivétellel valamennyi kórház csődbe megy vagy súlyos helyzetbe kerül a finanszírozás módosítása miatt.
"Elsősorban vidéken, ahol most is orvoshiány van, sérülhet a betegellátás, hiszen lesznek olyan orvosok, akik nem hajlandóak magukat visszaminősíttetni közalkalmazotti bérbe" - fogalmazott Golub Iván, a kórházszövetség elnöke.
"Az egészségügyben a területi ellátás - illetve az, hogy heti hatvan óra a munkaidő - kényszerítette rá a kórházakat arra, hogy vállalkozóként, közreműködőként használva alkalmazzák az orvosokat, mert a közalkalmazotti munkaviszonnyal a gyógyítás megoldhatatlan volna" - hangsúlyozta a kórházszövetség elnöke. Elmondása szerint vannak vidéki kórházak, ahol 30-35 százalékos a szakemberhiány, különösen a intenzív terápiás, a radiológiai, a traumatológiai és a pszichiátriai területen, ahol most, a jogszabályváltás következtében, még rosszabb lehet a helyzet.
Az orvosokra is vonatkozik
A színlelt szerződések és a kényszervállalkozások felszámolására vonatkozó jogszabály július elsejétől él, de már két és fél évvel ezelőtt megszületett. Vagyis a kórházaknak elég idejük volt arra, hogy megállapodjanak az eddig vállalkozóként számlát adó orvosokkal - hangsúlyozta az egészségügyi tárca illetékese az [origo] megkeresésére. "A jogszabály minden magyar állampolgárra, így az orvosokra is vonatkozik" - mondta Horváth Ágnes, az egészségügyi tárca államtitkára.
"Egy EU-s direktíva határozza meg, hogy egy orvos heti hatvan órát dolgozhat legfeljebb" - mondta dr. Horváth Ágnes arra a felvetésre reagálva, hogy az orvosok többletmunkájának korlátozása akár csökkentheti is az ellátás színvonalát. "Ezt a betegek biztonsága érdekében is be kell tartani" - tette hozzá.
Az államtitkár szerint a színlelt szerződésekkel kapcsolatban felmerült problémákat a kórházaknak maguknak kell megoldaniuk a működés racionalizálásával. Végső esetben a fenntartóval (legtöbbször az önkormányzatokkal) kell megállapodniuk a rendezésről.
A tárca szerint számos intézmény a helyi APEH-hel tárgyalva már régen megoldotta ezt a problémát, és közösen egyeztetve megtalálták azt a megoldást, amely a munkavállalónak és a jogszabályi előírásoknak is megfelelő. "Az orvosok lehetnek közalkalmazottak, de lehetnek szabadfoglalkozásúak is, ami azt jelenti, hogy az orvos egyéni vállalkozóként köt szerződést, de a kórház biztosítja a munkájához szükséges eszközöket. A tárca támogatja a vállalkozás keretében folytatott munkavégzést, de az adó- és járulékcsalással járó vállalkozói tevékenységeket meg kell szüntetni" - közölték a minisztériumban.