Nem, nem, nem - igen

A kínai nők sokkal lelkesebben válnak, mint a férfiak: egy kutatás szerint a frissen házasodottak egynegyede bánja is, hogy férjhez ment. Míg ott a válások száma mostanra az egekbe szökött, a világ másik felén a diplomások újra dicsőíteni kezdték a házasság intézményét.

"Egy multinak dolgozom, ami azt jelenti, hogy reggel 8-tól akár este 10-ig is az irodában vagyok. A férjem 100 ezer forintos fizetéséből nem tudnánk megélni, és mi (inkább én) is beleestünk abba a hibába, hogy túlvállaltuk magunkat (lakás, autó, hitel), amit ugye fizetni kell. Ráadásul a férjem az a típus, aki úgy áll oda a munkához, hogy más is odaférjen..." - írta rókapanni az [origo] fórumában. Ez a hozzászólás nem kevés kritikus választ eredményezett, pedig nem csak Magyarországot érintő és korántsem egyedi vagy szokatlan dilemmával van dolgunk.

A 20-21. század felgyorsult információs társadalma, a mindennapi stressz, a városi életmód szabadsága és a "hagyományos" férfi-női szerepek átalakulása az elmúlt 50 évben világszerte óriási támadást intézett a házasság intézménye ellen. Azok az országok, amelyekre az utóbbi 10-20 évben "zuhant rá" a tömegkommunikáció, az urbanizáció, illetve a modern életforma, most igencsak magas és egyre növekvő válási statisztikával "büszkélkedhetnek".

De nem mindenhol van ez így: Amerikában például - ahol már a mostani harmincasok szüleinek a generációja is tapasztalta a fentieket - éppen az ellenkezőjébe fordult a folyamat: a magasabb végzettségűek körében elindult a házasság intézményének a revideálása.

Viszlát!

Kína az egyike azoknak az országoknak, amelyek az utóbbi húsz évben óriási szociológiai-gazdasági változáson mentek keresztül. A tradicionálisan családközpontú, hagyományos társadalmi rendszer, amelyben a kommunista alapeszmény a sokgyerekes nagycsaládos modell volt, pár év alatt töredezett szét.

Tíz esztendővel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, hogy a kínaiak megvallják, hogy elégedetlenek a házasságukkal, most pedig egy kutatás szerint - ami a China Daily (CD) napilapban jelent meg július végén - a frissen házasodott kínai nők 25 százaléka azt mondja: megbánta, hogy meghozta ezt a döntést (forrás: MTI).

A felmérésben 1073, átlagosan 27,1 éves nő véleményét kérdezték meg. Az adatokból kiderült, a frissen férjhez ment válaszadóknak csak 75,4 százaléka válaszolta azt, hogy ha szabadon választhatna, megint ahhoz a férfihoz menne feleségül, akinek most éppen a felesége. (A CD szerint hasonló eredmény született a férfiak körében végzett felmérés során is, de részletes adatokat a lap nem közölt.)

Vagy magam, vagy egy új pasi

Dél-Kína Guangdong tartományában az utóbbi négy évben 100 ezer válás volt: ez átlagosan 20 százalékos aránynövekedést jelent az előző időszakhoz képest. A válási 70 százalékát a feleségek adták be: a tíz évvel ezelőtti állapotokhoz képest 2,6-szor annyi nő kezdeményezte a válópert, mint 2004-ben. És ez csak azokat a különéléseket jelenti, amelyeket hivatalosan be is jelentettek - a városokban viszont tömegével vannak olyan, főleg középkorú kínaiak, akik meghúzódnak a családjuk körében, de lényegében a korábbi párjuktól elváltan élnek.

A jelenségnek több oka is van: egyrészt maga a procedúra is jelentősen egyszerűsödött Kínában, a válás most már nem jelent egy végeérhetetlen huzavonát. Másrészt Kínában a gyorsan zajló társadalmi átalakulás, a nők és a férfiak változó és egymáshoz képest is formálódó társadalmi helyzete komoly támadást intézett a házasság intézménye ellen. A tradíció és a modernitás éppen ezekben az években vívja meg a harcát az ázsiai országban, és egyelőre nincs olyan szociológus, aki meg tudná jósolni a folyamat végeredményét.

Egyenlőbb az egyenlőnél

A 36 éves Jan hét év után vált el a feleségétől - írja a CD -, mint mondja: a korábbi lelkesedése lelohadt, kölcsönösen megjelent viszont a bizalmatlanság kettőjük között. A mindennapi élet, a kihűlő érzelmek és a folyamatos rohanás végül kivégezték a házasságukat. Felmérések szerint Jan helyzete tipikusnak tekinthető: a válások száma erőteljesen nő Kínában a 35 éves kor körül, sőt, a szociológusok már "a 35 éves elváltak" csoportját is emlegetik.

Szong Jaohong, a Jinan Egyetem kutatója szerint a jelenség oka abban keresendő, hogy a gazdasági fejlődéssel együtt a nők és a férfiak egyre inkább egyenlők. Mindenkinek meg kell küzdenie a mindennapi stresszel, egyaránt a magánéletben és a munkában is. A fiatalok öt-tíz évvel ezelőtt még magasabb elvárásokkal léptek bele egy-egy házasságba. "A modern idők tömegjelensége egy rövid, ámde viszonylag boldog házasság, majd a békés szétválás" - mondja Jaohong.

A városi nők körében népszerűek az "online" (internetes) kapcsolatok, az egyéjszakás kalandok, az elsietett házasságok - majd a gyors válások is.

Az új viktoriánusok

Miközben Kínában a fiatal nők vígan élik szabad életüket - vagy legalábbis nem engednek a hagyományok szorításának -, addig a világ másik felén egy idei kutatás szerint egyre több az olyan diplomás nő, aki szeretné, ha a válási procedúrát éppenséggel bonyolultabbá tennék. A felmérésben a kutatók azt vizsgálták: hogyan vélekedik ma ötezer, 25-39 éves nő arról, vajon könnyebbé vagy nehezebbé kellene tenni a válás folyamatát. Az eredményeket ezután 1970-es adatokkal hasonlították össze.

Az amerikai eredmények oka a kutatók szerint az, hogy a válásokkal terhelt évtizedek az USA-ban pontosan az ellenkező irányba kezdték el húzni a folyamatokat: a szüleik válásait végignéző gyerekek most, a harmincas éveikben, pláne, ha felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, újra elkezdtek a házasság intézményében hinni.

A jelenséget Charles Murray szociológus már 11 évvel ezelőtt megjósolta: a "New Victorians and New Rabble" ("Az újviktoriánusok és az új csőcselék") című tanulmányában azt írta, hogy a társadalom egy, a változásokra fogékony és tanult rétege hamarosan visszafordul majd a hagyományos moralitás értékei felé.

És valóban: miközben a 70-es években még a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők a leginkább azt mondták, hogy a válási procedúrának egyszerűsödnie kellene, hogy a jog alkalmazkodjék a megváltozott életmódhoz, addig ma inkább a diplomás nők körében pont az ellenkező vélemény hangoztatása a jellemző. Mint Steve Martin, a marylandi egyetem szociológia professzora hozzátette: "Azok a nők, akik nem fejezték be az általános iskolát, a 70-es években még semlegesen álltak hozzá a válás témájához, míg ma inkább az a jellemző, hogy nagyon is pártfogolják azt."

A kutatók szerint ehhez hasonló a helyzet Nagy-Britanniában is, ahol 1970 óta a válások száma megnégyszereződött, és minden negyedik házasság válással végződik. Míg az elmúlt évtizedekben Nagy-Britanniában is erős volt a nőkre nehezedő társadalmi nyomás, amely szerint a személyes életükben is sikeresnek és függetlennek kell lenniük, addig ma egyre inkább jellemző a harmincasok körében a házassághoz való konzervatív hozzáállás.

Magyarországon a válások száma évente stabil 25 ezer körül van, és egyelőre nem tapasztalható az "újviktoriánus" jelenség.

***

Guangdongban 2004-ben körülbelül 49 ezer pár vált el (ebben nincsenek benne a külföldiek, a külföldön élő kínaiak, a hongkongiak, a tajvaniak vagy a makaóiak adatai): ez majdnem 17 ezer párral, azaz 52,6 százalékkal több, mint 2003-ban. Sem a válások száma, sem pedig az arány növekedése nem volt ennyire magas még.

A guangdongi hivatalok statisztikai adatai szerint a válások oka 60 százalékban "kommunikációs probléma", illetve "elhidegülés" volt a felek között, 20 százalékban egy harmadik személy (a férj vagy a feleség szeretője) váltotta ki a döntést, a fennmaradó 20 százalékban pedig a szexuális élet elégtelensége vagy a férj és feleség közötti, nagyon eltérő társadalmi státussal indokolták a kínaiak, hogy miért válnak el.