Már látható a jegesmedvék új medencéje az Állatkertben

2006. június 8-ától látható az új, Sarkvidéki panoráma nevet viselő jegesmedve- és oroszlánfóka-medence a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A Kisszikla részleges átépítésével épült modern medencerendszer lehetővé teszi, hogy az állatok mozgásában üvegfal mögül gyönyörködhessünk, de láthatunk fókabemutatót is.

A "víz alól" figyelhetjük őket

A Kisszikla északi oldalában lévő oroszlánfóka-jegesmedve kifutórendszer átépítése 2004 novemberében kezdődött. Ennek első fázisaként a kaliforniai oroszlánfókák medencéje épült meg, amivel a rendelkezésükre álló külső férőhelyük alapterülete 43%-kal nőtt. Az új, 500 m3 -es medencét korszerű vízszűrési technikával látták el, a medencerendszer egy 10 m3 -es, úgynevezett sózó medencét is tartalmaz, amely az állatok fiziológiai sószükségletét biztosítja. Ezzel egyidőben elkészült a belső elkülönítő is, egy 18 m2-es medencével. 2005 júliusának közepén a fókák átköltöztek új medencéjükbe, és ekkor kezdték meg a volt fókamedence átépítését a jegesmedvék számára.

Az új létesítmény medencéinek üvegfala az oda vezető rámpáknak köszönhetően mozgáskorlátozottak, illetve gyerekkocsit toló kismamák számára is könnyen megközelíthető. A kifutórendszer párkányain elhelyezett bronzszobrok - amelyek jegesmedvét, oroszlánfóka-családot és baglyot ábrázolnak - tapintásával az állatok testaránya, formája is jól érzékelhető. A szobrokat, akárcsak a kert más pontjain, itt is Braille-írással ellátott táblákkal szerelték fel.

A volt fókamedencéből kialakított, 2,5 méter mély új üvegfalú medence, a hozzá kapcsolódó vízforgató és vízszűrő rendszer, valamint a régi és új kifutórészt összekötő visszahúzható híd megépítésével a jegesmedvék a korábbi kifutónál csaknem háromszor nagyobb helyet kaptak.

Az Állatvédelmi Törvényben meghatározott tartási feltételek szerint átépített, korszerű uszodatechnikával ellátott és a műemlékvédelmi előírásoknak is megfelelő új medencékben a hatalmas üvegfalaknak köszönhetően az állatok víz alatti mozgása is gyönyörűen megfigyelhető.

A medencéről számokban

- Az egész Állatkert területén a jegesmedvék medencéjének üvegfala a legvastagabb: 75 mm-es többrétegű, ragasztott üveg választja el a hatalmas ragadozókat a látogatóktól. A fókák medencéjének üvegfala ezzel szemben "csak" 55 mm vastag (az oroszlánoknál és a gorilláknál található üvegbetekintők vastagsága 50 mm). A jegesmedve-medence üvegfala egyben a legmagasabb is: 4 méteres
- A jegesmedve medence kifutójának átépítésekor 600-700 m2-nyi felületen a műsziklát is újra kellett formázni
- A kaliforniai oroszlánfókák a szikla belsejében található medencéjükbe a látogatók feje fölött kialakított üvegaljú "felüljárón" keresztül úsznak be, ami rendkívül látványos és remek alkalmat teremt az állatok mozgásának alapos megfigyelésére

Fókabemutató, halfagyi

A kaliforniai oroszlánfókák a természetben halakra, puhatestűekre vadásznak. Az állatkertben is ezt kapják táplálékul, ám itt gondozóik készen "tálalják" a finom falatokat. Hogy ezek a kifejezetten tanulékony és játékos állatok ne unatkozzanak, sok állatkertben külön foglalkoznak tanításukkal: az etetéssel egybekötött fókabemutató nem csak unaloműzőnek jó, hanem egy esetleges állatorvosi beavatkozást is megkönnyíthet, mert bizonyos mozdulatokat begyakoroltatva - pl. uszonyemelés, szájkitátás - a gondozókkal való együttműködésre szoktatja az állatokat.

A jegesmedvék tekintélyt parancsoló ragadozók, ám szintén szívesen játszanak a kifutójukba, medencéjükbe helyezett tárgyakkal. Különösen kedvelik a medence vízében lebegő labdákat, kannákat, amelyeket úszás közben remekül lehet püfölni, víz alá nyomni. A nyári kánikulában sokszor jégbe fagyasztva kapják aznapi táplálékukat: a tengeri halat egy kis zöldséggel, gyümölccsel körítve.

A kifutó lakói Vitus (15) és Lady (16), a két jegesmedve (Ursus maritimus), valamint a 7 éves Jaques és a 11 hónapos Noé, a két hím kaliforniai oroszlánfóka (Zalophus californianus). Noé nemrég érkezett a Bazeli Állatkertből, ahol először nősténynek hitték (így kaphatott női nevet). Csak később derült ki, hogy Cloé valójában hím, ezért a Budapesti Állatkert állatgondozói a férfiasabb Noéra keresztelték át.

A Kisszikla oldalában kiépített "Sarkvidéki panoráma" eredetileg 1909 és 1912 között épült. Ezt az akkoriban újszerűnek számító állatbemutatási elvet Carl Hagenbeck dolgozta ki, és alkalmazta először az 1907-ben megnyitott hamburg-stellingeni állatkertjében. A hagenbecki rendszer továbbfejlesztett változatának számító budapesti "sarkvidéki panoráma" terveit Lendl Adolf zoológus útmutatásai alapján Végh Gyula székesfővárosi mérnök, valamint Benke Gyula szobrászművész készítette. A háttérben húzódó szikla legömbölyített formájával az északi tájak lankássá kopott, kristályos - főként gránitból álló - kőzeteit imitálja.