Kalózkodásban Magyarország a negyedik

Magyarországon a kalózkodásból származó veszteség 2005-ben egy főre számítva 23,6 dollár volt, mellyel a világranglistán a negyedik helyet foglaljuk el. Leggyakrabban kép- és hanghordozókat, ruházati cikkeket, lábbeliket, műszaki árukat és illatszereket hamisítanak. Meg kell különböztetni a hamis, hamisított és az eredetire megtévesztésig hasonlító termékeket, melyek eltérő módon és mértékben, de sértik a szellemi tulajdonhoz való alapvető jogot.

A munkát megnehezíti, hogy az eddigi ítéletek meglehetősen elnézőek a hamisítókkal szemben. Bár a kalózkodás alapesetben 2-5 évig terjedő, letöltendő börtönbüntetéssel, és/vagy közérdekű munkára való kötelezéssel, és/vagy pénzbüntetéssel szankcionálható, az évi néhány száz zenei kalózkodással kapcsolatos ítélet szinte kivétel nélkül enyhébb pénzbüntetéssel, visszaesők esetében felfüggesztett szabadságvesztéssel végződik.

Magyarországon még nem terjedt el az a nézet, hogy a szellemi tulajdonon belül a szerzői jog ugyanolyan erős, mint bármely más tulajdonhoz való jog - mondta el Szamosi Katalin, a BSA jogi képviselője. A BSA a szoftverek jogosulatlan használata és másolása ellen fellépve arra figyelmeztetett, hogy Magyarországon tízből kilenc letöltés illegális, illetve tíz DVD-ből hét nem eredeti.

A világszervezet szerint az illegális szoftverek arányának csökkentése a jelenlegi 44 százalékról 34 százalékra 4 év alatt 720 millió amerikai dollár bevételt eredményezne a magyar gazdaság számára, ezen belül több mint 480 millió dollárral növelné az informatikai iparág helyi forgalmát, és további 145 millió dollár adóbevételt jelentene a magyar nemzetgazdaságnak. A BSA szerint a 10 százalékpontos csökkentés akár 2500 új számítástechnikai munkahelyet teremtene a következő négy évben Magyarországon.

Különbséget kell tenni a jogi szabályozás színvonala és a jogérvényesítés gyakorlata között; utóbbi bizonytalanabb, de javuló szinvonalú - nyilatkozta az [origo]-nak Marosi György, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület ügyvezető elnöke. Bonyolultabb a helyzet a számítógéppel megvalósított találmányok és szoftverek esetében, ahol a nemzetközi gyakorlat nem nevezhető megállapodottnak.

Azonban a hamisítás és utánzás mibenlétéről jelenleg elfogadott fogalomkészlet sem tekinthető öröklétűnek. Amíg az USA mindent a kereskedelmi hasznosítási jog biztosításának rendel alá, addig az európai kulturális hagyományok az eredeti alkotás szabadabb hozzáférhetőségének biztosítását szabályoznák (persze nem üzleti célú közvetlen, vagy közvetett, módosított vagy változatlan tartalommal történő eltulajdonításával!). A skála másik végpontján Kína áll. Szerintük ugyanis a korábbi szellemi alkotások aktualizálása, feldolgozása, beépítése új műbe nem hamisítás, hanem azok továbbélése más nézőpontból, más befogadónak.

A jelenlegi hazai szabályozás megközelítésében és formájában nemzetközi szintű, de egy, a hazai hagyományoktól némileg eltérő, precedens-jellegű bírósági gyakorlatra támaszkodva talán jobban biztosíthatnánk a jogok védelmét. A magyar iparjogvédelmi intézményrendszer elemeinek megőrzése mellett rugalmassá, gyorssá kell tenni az engedélyezési rendszert, ezen kívül le kell folytatni azt a vitát, amely a mű-sokszorosítás anyagi károkozása és a könnyű hozzáférés kultúragyarapító hasznának ellentétéből fakad - mondta Marosi György.

Károkozás vagy kulturális haszon?

Szoftverek, CD-k, DVD-k esetében nyilvánvalónak látszik, hogy a "fekete" forgalom nem automatikus vesztesége a hivatalos kereskedésnek, mert ennek monopolhelyzetre, kényelemre, profitéhségre is visszavezethető árait kevesen tudják, akarják megfizetni. Jellemző a korántsem csak bóvlifilmeket forgalmazó nagy vegyes-profilú áruházláncok olcsó DVD-inek sikereses bevezetése. Semmi sem indokolja, hogy a korszerű forgalmazási formák által elérhető értékesítési ráfordítás-csökkenést a gyártók és forgalmazók a nagyobb forgalom reményében ne osszák meg a reménybeli vásárlókkal. Szemben a jelenlegi gyakorlattal, ahol csökkenő forgalom mellett igyekeznek érvényesíteni saját nem okvetlen érdemi költségeiket. Ezzel alighanem jelentősen csökkentenék a hamisításra, kalózkodásra való hajlandóságot - véli Marosi György.

Az alkotó hasznát alkotása társadalmi haszna indokolja, ehhez azonban művét hozzáférhetővé kell tennie. Nem a kalózkodás irdatlan kriminalizálásával, hanem a kereskedelmi, a saját és az oktatási-kutatási célú felhasználás világos elkülönítésével lehet előre lépni. Aki viszont a megkönnyített hozzáférést lopássá konvertálja, az nem bocsánatot érdemlő huncut, hanem tolvaj - fogalmaz a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület ügyvezető elnöke.