Kalózkodásban Magyarország a negyedik

Magyarországon a kalózkodásból származó veszteség 2005-ben egy főre számítva 23,6 dollár volt, mellyel a világranglistán a negyedik helyet foglaljuk el. Leggyakrabban kép- és hanghordozókat, ruházati cikkeket, lábbeliket, műszaki árukat és illatszereket hamisítanak. Meg kell különböztetni a hamis, hamisított és az eredetire megtévesztésig hasonlító termékeket, melyek eltérő módon és mértékben, de sértik a szellemi tulajdonhoz való alapvető jogot.

A nemzetközi cégeknek Magyarországon szolgáltató, tudásalapú kis- és középvállalkozások fáradságosan létrejött know-how-ja gyakran tudtuk nélkül valósul meg a nagy partner más telephelyein. Amíg ezek a kisebb magyar cégek nem ismerik fel a szellemi-tulajdonnal való gazdálkodás szükségességét, addig ez nem is fog változni. Súlyosabb, mert nagyobb volumenű veszteséget okoz például a hazai gyógyszergyárak termékeinek ilyen-olyan fokú külföldi hamisítása (illetve lásd a Richter szabadalmi perét a német Merck gyógyszergyárral). Ez ellen gyártási együttműködéssel, naprakész kereskedelmi-képviseleti rendszer felállításával tudnak védekezni. Megemlíthető a magyar földrajzi nevekhez kötődő, oltalom alá eső élvezeti vagy kézműipari cikkek folyatólagos külföldi bitorlása is - mondta el Marosi György.

Az adathordozók másolása mellett igen nagy károkat okoz a ruházati cikkek, lábbelik, illatszerek, tisztálkodószerek, élelmiszerek és műszaki áruk hamisítása - tudtuk meg Almási Gyulától, a Vám-és Pénzügyőrség Szellemi Tulajdonjog-védelmi Osztályáról. A felderítések egy része határon, egy része belterületen történik, ezek aránya azonban mindig változó. A felderítésekhez a VPOP saját információkkal, a jogtulajdonosok információival és egyéb (állampolgári, társszervi) értesülésekkel jut el. Az egyes ügyek egy-két millió forint értéket képviselnek, de nem ritka a több százmilliós nagyságrendű fogás, akár belterületen, akár határon. A Vám-és Pénzügyőrség nem bírságol, az eljárás szabálysértések esetén önkormányzati, bűncselekmények esetén rendőrségi hatáskör. A büntetések nagysága változó, a tapasztalatok szerint azonban általában nem túlságosan magas - mondta Almási Gyula.

Elsősorban a ruha- és cipőkereskedelem jogvédelmével foglalkozik a Márkavédők Egyesülete. Az egyesület 10 világmárka magyarországi kizárólagos forgalmazójából, illetve logo-tulajdonosából alakult 1994-ben. Társadalmi szervezetként működik, azaz törvényességi felügyeletét a Fővárosi Bíróság, illetve a Fővárosi Főügyészség látja el. Az egyesület nyomozókat, illetve ruházati- és textilszakértőket alkalmaz, akik közreműködésével szervezi meg az egyesületi központ az eljárásokat. A Márkavédők Egyesülete - hasonlóan a ProArthoz - a tagok, a hatóságok és a fogyasztók informálására egyaránt támaszkodik, amikor a razziákat megtervezi.

Az egyesület tagjait érintő hamisítási ügyekben tavaly mintegy 1 milliárd 100 millió forint értékben foglaltak le ruhákat és lábbeliket, csak a Márkavédők. Valószínűleg azonban ennek a többszöröse kerül forgalomba - tájékoztatta az [origo]-t dr. Tas Balázs, a Márkavédők Egyesületének elnöke. A kép- és hanghordozók hamisítása viszont már olyan mértéket öltött, hogy ma már egy 5000 példányban eladott hanghordozó aranylemez. Tas Balázs elmondta, 1-2 éven belül a kiadók várhatóan áttérnek a kizárólag fizető letöltés útján való film- és zenevásárlásra.

Fotó: Fábián Évi

Sajnos azonban, a ruházati és műszaki cikkek hamisítása továbbra is virágzik. A Józsefvárosi piac a hamis, hamisított és az eredetire megtévesztésig hasonlító ruházati cikkek "fő elosztóközpontja", de kisboltokban és nagyáruházakban is találni ilyen termékeket. Korábban a Józsefvárosi piacon évente csupán két-három alkalommal tartottak ellenőrző akciókat, de ezen a területen is történt előrelépés, az utóbbi időben a razziák szinte heti rendszerességgel követik egymást. Az ellenőrzések gyakoriságának szinte csak az anyagi lehetőségek szabnak korlátot, mondta Tas Balázs.

A kárvallott gyártók egyébként abban az esetben folyamodhatnak kártérítési igénnyel az illetékes Fővárosi Bírósághoz, ha a védjegy bitorlásának esete is fennáll, akkor is, ha 100 ezer forintnál kisebb értékről van szó. A hamisítási ügyek gyakori kárvallott cégei olykor az adott országnak befizetett adón felül is hozzájárulnak a kalóztermékek elleni küzdelem finanszírozásához. A Márkakereskedők Egyesületének tagjai példál havonta tagdíjat fizetnek az egyesületnek, amely azonban a 100 ezer forintot sem éri el.

Major András