A csábító ital- és étekajánlat már akkor is jól idomult a kemény hidegű januárhoz, amelynek várható zordulatára Veronika napján (január 13.) emlékeztet a népi kalendárium. A hagyomány szerint Veronikának hívták azt a jeruzsálemi nőt, aki fátylat nyújtott Jézusnak a Golgotára vezető úton, hogy a megkínzott szenvedő az izzadságát letörölhesse vele. Amikor visszakapta a kendőt, Krisztus tövissel koronázott fejének képe volt rajta látható. A megváltó arcát érintő kendőt ereklyeként őrizte a római egyház. 705 körül helyezték el a Szent Péter-templomban, ahol 1011-ben oltárt emeltek a tiszteletére. Később számos olasz nagyvárosban követték a példát, és Veronika kendőjének oltárt építtettek.
Egyes kutatók szerint a csoda főszereplője csak később kaphatta a Veronika nevet, amely a vera icon (igaz képmás), latin szavak összeolvadásából származik. Középkori források ugyanis csak a szent ereklyét említik, a fátylat nyújtó nő nevét nem.
Remete Szent Pál
Január 15-én van Remete Szent Pálnak, a Nagy Lajos király által pártfogolt magyar alapítású pálos rend védőszentjének a napja. Pál remete, a magyar pálos rend szellemi őse, Krisztus után 340-ben hunyt el, és Egyiptomban ma is mutogatják azt a barlangot, ahol Remete Szent Pál élt és meghalt. Nagy Lajos királyunk az ország védőszentjei közé sorolta, és ereklyéit is megszerezte a prágai székesegyházból. Ünnepélyes körmenettel hozták 1523-ban Budára, a pálosok szentlőrinci kolostorába.
Remete Szent Antal
Január 17-e, Remete Szent Antal névünnepe. Hűséges remetetársa volt Remete Szent Pálnak. A felső-egyiptomi Komában született 250-ben, hosszú életet élt, hiszen 106 éves korában, 356-ban tért vissza a teremtőjéhez. Ő a beteg emberek és a beteg állatok patrónusa. A szent ereklyéit a XI. században vitték Franciaországba, ahol megalakult 1095-ben az antoniták rendje. Emléknapját elsősorban a hazai délszlávok ünnepelték, de szórványos adatok előfordulnak a magyarok köréből is. Kultusza a XVI. század végére lehanyatlott, és a hozzá fűződő hagyományok, hiedelmek a Lisszabonban, 1195-ben született Páduai Szent Antal alakjához kapcsolódva éltek tovább, aki afrikai hittérítő és a Ferencesek szerzetének buzgó terjesztője volt. Mivel az ő emléknapja június 13-a, a hiedelmek szerint a Szent Antal tüzének nevezett orbáncot, és más hasonló eredetű betegségeket csak január 17-én és június 13-án lehetett gyógyítani. Egyes vidékeken azt tartották, hogy az orbáncosról úgy lehet levenni a tüzet, hogy az említett napokon három Antal nevű férfi megáll a beteg ágya mellett, és egyszerre szív el egy pipa dohányt, amelynek füstjét a gyógyulni vágyóra fújja.
Prisca, azaz Piroska
Január 18-án van Piroska névünnepe, amikor felidézhetjük a hajdani rímes népi megfigyelést: "Piroska napján, ha fagy, negyven napig el sem hagy." Okulván az akkori telek legzordabb időszakából, ezen a napon a földművesek még inkább kímélték az állatokat, a lovakat sem fogták be. Rómában, az Aventinus hegyén áll Prisca ókeresztény vértanú temploma. Claudius császár pogány áldozatra akarta kényszeríteni Priscát, vagy magyarul Piroskát, de ő keresztény létére erre nem volt hajlandó. A császár ezért kivégeztette az Aventinus hegyén. Hazai tekintélyt e névnek Szent László leánya adott, akit szintén Piroskának hívtak.
Margit
Január 18-án emlékezik meg az egyház és a domonkos rend Árpádházi Szent Margit halálának az évfordulójáról. IV. Béla leánya a középkor egyik legtiszteltebb női szentje volt. 10 éve koráig élt és nevelkedett Veszprémben, a domonkosok Alexandriai Szent Katalinról elnevezett zárdájában és templomában Margit, akit szülei a tatárjárás alatt tett fogadalmuk miatt adtak apácának. Az újkorban szentté avatott Árpád-házi királylány azután a nyulak szigetén (ma Margit-sziget) újonnan alapított kolostorban élte le rövid életét.