Vízkereszt és népi időjóslás

Vágólapra másolva!
Január 6-án vízkereszt vagy más nevén a háromkirályok napjával fejeződik be a karácsonyi ünnepkör, és kezdődik a farsang. Egykor e nap időjárásából következtettek az új év szerencséjére, időjárási viszonyaira, a várható termésre csakúgy, mint az emberek egészségi állapotára.
Vágólapra másolva!

Forrás: [origo]Pálnak fordulása, fél tél elmúlása! - sóhajtották ilyenkor már több bizakodással a tavaszra is gondolva, a kalendáriumot böngészve a régi öregek. Január 25-e - az őskeresztényeket üldöző Saulból lett Szent Pál apostol megtérésének az ünnepe - találóan kapcsolódott össze a népi időjóslással. Hogy tudniillik ezen a napon a tél is ellenkezőjébe fordul, és kifelé ballagva jeget tör vagy csinál. Se szeri, se száma az erre utaló hajdani jövendöléseknek.

A Benjámin törzséből származó előkelő férfi, a zsidó hagyományokhoz ragaszkodva, gyűlölte Jézust és a tanításait. Rajongó hévvel csatlakozott azokhoz, akik az új tant mindenáron kiirtani törekedtek. Időszámításunk kezdete után 38-ban Damaszkuszba indult, hogy Krisztus odamenekült híveit foglyul ejtve visszavigye Jeruzsálembe. Ekkor felette az úton a Napnál is világosabb ragyogás jelent meg, és egy hangot hallott, amint megszólította: "Saul, Saul miért üldözöl engem?" Sault megrázta a jelenség, és ettől kezdve megváltozott az élete. A hírhedt keresztényüldözőből Jézus hűséges szolgája és apostola lett, aki Arábiában, Damaszkuszban, majd Jeruzsálemben hirdette az evangéliumot. Bár a zsidók üldözték, erős hite, szilárd jelleme és Krisztus iránti hűsége minden veszélyen átsegítette.

A Pál nevet Krisztus után 45-ben vette fel, és újabb térítőútra indult Kis-Ázsiába, Görögországba, majd Rómába, ahonnan a legtöbb apostoli levelét írta. Üldözői Krisztus után 67-ben fogták el Korinthoszban, ahonnan Rómába hurcolták. Ott bebörtönözték, majd kilenc hónapi fogság után kivégezték.

Forrás: [origo]

Luca diTommé vagy műhelye: Szent Pál apostol lefejezése

Pál apostol érdeme, hogy alázatával eszköz tudott lenni Krisztus üdvözítői tervében, minden népnek egyenlő jogokat hirdetve az üdvösségre. Ezért a nemzetek apostolának is nevezik. Arra nézve pedig, hogy a hajdani megfigyelők mire következtettek a bibliai apostol "fő" ünnepének időjárásából, így foglalta rímbe a tapasztalatokat Bod Péter, a XVIII. század tudós prédikátora: "Pál napja, ha tiszta, jelent nagy bőséget".

Ha szeles, hoz földre rabló ellenséget.
Ha ködös pediglen, halált, veszteséget.
Ha havas és esős, kenyérben szükséget."

Természetesen más rímes versikék is ismertek:

"Pál fordulása, ha tiszta, bőven terem mező, puszta.
Ha havas, vagy nedves, lesz a kenyér igen kedves."

A valamikori veszedelmes járványok szülték a vészjósló megfigyelést is: Ha Pál fordul köddel, ember meghal döggel. A nyugtalanabb időjárás sem ígért jobb kilátásokat: Hogyha szeles Pál-fordulás, akkor lészen hadakozás. Babonásabb helyeken nem elégedtek meg a regulák jóslataival, a kíváncsi mámikák úgynevezett Pál-pogácsát sütöttek. Annyi darabot, ahány tagja volt a családnak. Mindegyik pogácsába egy-egy lúdtollat tűztek, és akinek a pogácsáján sütés közben a toll-életjel megégett, az bizony - legalábbis a kíméletlenebb vénasszonyok szerint - még abban az évben búcsút mondhatott az árnyékvilágnak. A jó termést elősegítendő ajánlatos ilyenkor a hagymadugványos tarisznyát leemelni a fogasról, és megfordítva visszaakasztani, mert akkor nem magzik fel a hagyma, és a ludak fenekét is illik megpiszkálni, hogy szaporábban tojjanak.

Medvejóslat

Kevésbé közismert tény, hogy a gyertyaszentelő napjához fűződő "medvejóslat" eredetileg szintén Pál napjához kapcsolódott. "Ha Pál-fordulókor a medve kijön téli menedékéből - állították Baranyában a múlt század közepén is - és meglátja, hogy süt a nap, akkor még visszasomfordál, mert annyi hideg nap lesz a kitavaszodásig, mint amennyi az esztendőből már elmúlt." A délvidéken a régi öregek így fohászkodtak jórafordító Pálhoz: Inkább farkas ordítson be, mint hogy jó idő legyen. Mert akkor, a tapasztalások szerint, akár meg is számlálhatták a kivénhedt tél utolsó napjait.

Számos olyan népi megfigyelés is ismert, amelyik nem egy jeles napra, hanem az egész hónapra vonatkozik. Ilyen például, hogy: a januári meleg isten csapása. - Gyenge január, forró nyár, hűvös tavasz. - Ha nem lenne fagy január hónapban, úgy biztosan meg fogja azt hozni március vagy április hónapja. - Nedves január mellett a pincében üres marad a hordó. - Téli mennydörgés jó termést, de még eljövendő csikorgó telet jelent. - Januári kövér veréb, hosszú tél.

ICI Interaktív Meteorológia