Diszkókba továbbra se engednék a romákat

Jóval kevesebben gondolják egy romák és nem romák közötti vitahétvége után, hogy a rendőröknek szigorúbban kell fellépnük a cigányokkal szemben. Ugyanakkor nőtt azoknak az aránya, akik jogosnak tartják, ha romákat kizárnak a diszkókból. Az ország minden részéből érkezettek beszélgetéseiből kiderült, hogy a cigányok sokszor kiszorulnak a közös szülőszobákról, még a buszokról is. Szakértők is megszólaltak a résztvevők előtt: adatokkal bombázták őket, a rendőrök mentegetőztek, a politikusok mellébeszéltek.

Magyarországon öt-hatszázezer roma él hazánk legnagyobb létszámú etnikai kisebbségeként. A cigányság nem egységes, hanem legalább három jól megkülönböztethető csoportra oszlik. A romungrók - más néven muzsikus cigányok - a romák 77 százalékát teszik ki, az ország északkeleti részein élnek. A roma nyelven és magyarul beszélő oláh cigányok aránya 11 százalék körüli. Ők hagyományosan lovakkal kereskedtek, legtöbbjük ma is kereskedő. A román nyelven beszélő beás cigányok legnagyobb része a dél-dunántúli falvakban él. Kosárfonásból, vándorköszörűsségből, fémművességből tartják el magukat. Az alábbi adatok a Magyar Agora tájékoztató kiadványából származnak.

Szegénység

Ha azt nevezzük szegénynek, aki az átlagjövedelem felénél kevesebből él, akkor a szegények aránya 13-15 százalék. Ezeknek körülbelül fele mélyszegénységben él. A tartós szegénységben élők között minden harmadik ember roma. A roma háztartások több mint fele él tartós szegénységben - ugyanez a teljes lakosság esetében klevesebb mint nyolc százalék.

A romák szegénységének egyik legfontosabb oka a munkanélküliség. A felnőtt romák mindössze negyede aktív dolgozó, öt százalékuk tanul, és hetven százalékuk munkanélküli vagy valamilyen egyéb okból inaktív. A hátrányos helyzetet újratermeli, hogy a roma gyerekeket sokszor elkülönítve, rosszabb körülmények között oktatják, és sokan közülük már az általános iskolákban lemorzsolódnak.

Elkülönítés

Fotó: Fábián Évi

A lakóhelyi elkülönülés az iskolai szegregációt is erősíti. Egyes iskolákban a környéken zajló el- és beköltözések következtében nőni kezd a cigány tanulók aránya, amire a nem cigány családok gyakran úgy reagálnak, hogy igyekeznek más iskolába iratni a gyerekeiket. A statisztikák szerint az általános iskolás cigány gyerekek 26 százaléka csaknem teljesen romákból álló osztályba jár, és 10 százalékuk olyan helyre, ahol az összes gyerek cigány. Az iskolaköteles roma gyerekek 20 százalékát minősítik valamilyen fokban értelmi fogyatékosnak, hogy külön, speciális vagy felzárkóztató osztályokban oktassák őket.

Diszkrimináció

A nyolc osztályt végzett cigányok között háromszor annyi a munkanélküli, mint az azonos végzettségű nem cigányok között - derül ki munkaerő-piaci felmérésekből. A Csongrád megyei munkaügyi központ beszámolója szerint a munkaadók még akkor sem vesznek fel cigányokat, ha az állam komoly adókedvezményt ad minden roma munkás után. A cigány származású munkakeresőknek jóformán csak a közhasznú munka marad. A bíróság ítélkezési gyakorlatát elemző felmérések azt mutatják, hogy a felnőtt roma vádlottakat azonos vádpontokért nagyobb arányban ítéltek szabadságvesztésre, mint a nem romákat. Gyakran előfordul az is Magyarországon, hogy roma vagy romának vélt személyeket nem engednek be egy-egy étterembe, diszkóba, kocsmába, panzióba, vagy akár a buszra.

Wirth Zsuzsanna