Diszkókba továbbra se engednék a romákat

Jóval kevesebben gondolják egy romák és nem romák közötti vitahétvége után, hogy a rendőröknek szigorúbban kell fellépnük a cigányokkal szemben. Ugyanakkor nőtt azoknak az aránya, akik jogosnak tartják, ha romákat kizárnak a diszkókból. Az ország minden részéből érkezettek beszélgetéseiből kiderült, hogy a cigányok sokszor kiszorulnak a közös szülőszobákról, még a buszokról is. Szakértők is megszólaltak a résztvevők előtt: adatokkal bombázták őket, a rendőrök mentegetőztek, a politikusok mellébeszéltek.

A vitahétvégén az [origo] végighallgatta a tizenhét csoport egyikének beszélgetéseit, és megkérdezte véleményüket a plenáris ülésekről.

A szegénységről vitázva többeknek az volt a véleményeük hogy igazán szegénynek csak a hajléktalanokat lehet nevezni, tág értelemben viszont az egész országot. "Nem csak a cigány szegény, szegény a magyar is. Egyformán szegény mindenki ebben az országban" - mondta szomorúan egy Borsod megyei asszony.

A többség úgy gondolta, hogy a szegénység oka a munkanélküliség. "Ha lehetőséget adnak a cigányoknak és fizetnek érte, biztos vagyok benne, hogy dolgoznának" - mondta egy zalaegerszegi férfi, aki maga is munkanélküli. Egy békéscsabai nő elmondta: a városban közhasznú munkában dolgozók között százból legalább nyolcvan roma. "És egyik sem támaszkodik a kapanyélen" - tette hozzá.

Az államnak, a helyi önkormányzatoknak a csoport tagjai szerint az lenne a feladatuk, hogy munkalehetőséget adjanak. A cigány fiataloknak pedig az, hogy "suliba járjanak tisztességesen, bejárni az órákra, felkészülni rendesen" - mondta egy szigetvári roma fiú, aki szakácsnak tanul.

A beszélgetéseket követő plenáris ülésen megszólalt romaügyi államtitkár, szociológus, roma poltikus és a TÁRKI közvélemény-kutató intézet elnöke is. A csoportok tagjai mégis úgy vélték, többnyire "katasztrofális" mellébeszélés folyt. "Akik itt voltak, konkrét kérdésekre konkrétabb válaszokat vártak." "A megoldást akartuk hallani, arról, hogy hogyan van a szegény embernek kiútja" - mondták az [origo]-nak a megkérdezettek. Hozzátették: nagyon sokan valószínűleg nem is értették, hogy miről beszélnek a szakértők.

Nagy sikert aratott ezzel szemben a második plenáris ülés, ahol a romákkal szembeni diszkriminációról volt szó és arról, hová lehet fordulni ilyen esetben. A csoportbeszélgetésen jelen levők mindegyike tudott olyanról, amikor valakit - többnyire romákat - valamilyen hátrányos megkülönböztetés ért. Több példát tudtak hozni arra, hogy szórakozóhelyekre, kocsmákba, egész falvakba vagy akár a buszra sem engedik be a cigányokat. Arról is panaszkodtak, hogy sok romát nem vesznek fel dolgozni, hiába keres munkát. Igaz, tudtak ellenpéldákat is: olyat, amikor romák követnek el jogsértéseket, megkéselik a szórakozó fiatalokat, vagy elveszik a kisgyerekektől a zsebpénzt.

"Mindenhol találkozhatunk ezzel naponta, mindenkiben van valamilyen előítélet, diszkrimináció valakivel szemben. Valamilyen agymosás kellene ennek az egész országnak szerintem, mert olyan sokfélék az emberek, hogy egységessé tenni, azt nem lehet" - foglalta össze egy budapesti gimnazista fiú a problémát.

A plenáris ülésen kiderült a résztvevők számára, hogy ha valakit diszkrimináció ér, több helyre is fordulhat: a nép ügyvédjéhez, az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, bírósághoz vagy akár a helyi jegyzőhöz. Furmann Imre, az Egyenlő Bánásmód Hatóság képviselője elmondta: nagyon fontos a gyorsaság. Ha egy roma azzal fordul hozzájuk, hogy nem kapott munkát azért, mert cigány, a hatóság sokszor roma és nem roma tesztelőket küld a munkahelyre. A teszt eredményét felhasználhatják a bírósági eljárásban is. Ha bebizonyosodik, hogy diszkrimináció történt, akár hatmillió forintos bírságot is kiszabhatnak a munkáltatóra. Sokszor azonban peren kívül is meg lehet egyezni, mert ha a munkáltatót figyelmeztetik a következményekre, meglepő módon sokszor sikerrel járnak - mondták a szakértők.

"Már nem annyira diszkriminatív a rendőrség"

Fotó: MTI

A plenáris ülésen szóba került, hogy sokak szerint a rendőrök és a bírók hátrányosan különböztetik meg a romákat. Gönczöl Katalin, a büntetőpolitikáért felelős miniszteri biztos elmondta: nem lehet statisztikát készíteni arról, hogy diszkriminálnak-e a bírók, mert "nem lehet a fejükbe látni", ítéleteiket meg gyakran nem indokolják meg. Annak ellenére, hogy lopással, rablással vádolt klienseik nagy része roma származású, Gönczöl szerint nem diszkriminatívak a bírók. A Magyar Helsinki Bizottság sem tudott kimutatni ilyesmit az ítélkezési gyakorlatban, bár azokban a megyékben, ahol több roma él, kevesebb bíróság engedte meg, hogy betekintsenek a periratokba. Tény az, hogy a börtönlakók csaknem hetven százaléka cigány - derült ki.

A rendőri intézkedés terén már nagyobbak a különbségek. "Ha egy nem cigányt nem érnek tetten, jó eséllyel megússza a dolgot" - mondta Kádár András Kristóf jogász. A cigány feltételezett elkövetők jóval nagyobb része úgy kerül be az eljárásokba, hogy a rendőrök megállították és tetten érték. Tehát a romákat jellemzően többször igazoltatják - tette hozzá.

"Ma már nem olyan diszkriminatív a magyar rendőrség" - védekezett Németh Zsolt ezredes, aki a Rendőrtiszti Főiskolán tanít. "A romákkal szembeni intézkedés eleve problematikus. Számítani kell rá, hogy cirkusz lesz, vita lesz, sokszor azt mondják, azért intézkedünk, mert ők romák. Érdekes módon a nem romák gyakran azt hozzák fel, hogy azért intézkednek a rendőrök velük szemben, mert a romáktól félnek" - magyarázta.

Ha valakit hátrányos megkülönböztetés ér, a rendőrség is nyújthat segítséget. Szórakozóhelyről, kocsmából történő kizárás esetén például a sértettek hívhatnak rendőrt. A járőrnek ilyenkor kötelessége "segíteni az állampolgári jogok érvényesülését", vagyis "békéltetni" - fogalmaztak a szakértők.

Fotó: MTI

Külön szülnek a cigány nők több kórházban

Bár a szegregációról a csoportban először többen nem tudták, mit jelent, utóbb több példát tudtak hozni óvodákról, iskolákról, ahová szinte csak cigány gyerekek járnak. Igaz, az elkülönülés nem szándékos, mert a körzetben többnyire romák laknak, de kiderült: a helyi nem romák és egyes gazdag cigány családok sokszor távolabbi iskolákba, óvodákba járatják gyerekeiket.

A csoportban először az a vélekedés alakult ki, hogy az országban nem jelentős probléma a romák elkülönítése vagy elkülönülése, úgy gondolták, a média fújja fel a ritka eseteket. Egy putnoki asszony azonban tudott példát mondani: "Régebben laktam egy kis faluban, ahová a polgármester egyáltalán nem engedett be cigányt. A szomszéd faluban meg csak cigányok élnek, még ma is, legfeljebb egy-két parasztcsalád lehet" - mesélte.

Egy másik résztvevő elmesélte: úgy tudja, egy ózdi és egy miskolci kórházban is általános, hogy a cigány betegeket külön kórterembe költöztetik. "A szülészeten nem teszik együtt a cigányokat a parasztokkal, ők négyen-öten vannak egy kórteremben" - magyarázta egy asszony. A csoportból többen nem akarták elhinni ezeket a történeteket, de a plenáris ülésen az [origo] tudomása szerint a szakértők többeket meggyőztek arról, hogy a szegregáció létező probléma.