Fél évvel a váltás után - az új Petőfi rádió első hat hónapja

A Petőfi rádió fél éve váltott struktúrát, s nagyjából az indulás óta megosztja a közvéleményt. Létjogosultságát igazolhatja megnövekedett hallgatottsága, s az a tény, hogy hiánypótló tevékenységet folytat, még akkor is, ha egész nap szinte csak zenéket játszik. Arról viszont már vita folyik, hogy közszolgálatinak minősül-e az adó. Az alábbi cikkben áttekintjük, hogy mitől lehet jó vagy nem jó az MR2-Petőfi rádió, továbbá megvizsgáljuk, hogy a nyár óta milyen lépések történtek az ORTT részéről.

Az ügy ennél jóval bonyolultabb a hazai viszonyokat, szokásokat tekintve. Az induláskor az Országos Rádió- és Televízió Testülethez több panasz érkezett a Petőfi Rádió új műsorstruktúrája miatt. A legtöbben azt kifogásolták, hogy a közszolgálati adó egész korosztályt zárt ki a rádiózásból azzal, hogy megszüntette az 50 éven felüliek érdeklődésének megfelelő műsorszámokat. Ezeket szem előtt tartva az ORTT júniusi vizsgálata megállapította, hogy az új Petőfinél olyan műsorszerkesztési elveket helyeztek előtérbe, melyek ellentétben vannak a Magyar Rádió Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzatának (KMSZ) előírásaival.

A KMSZ műsorrendre és műsorszerkezetre vonatkozó szabályainak szövege szerint a közszolgálati rádió alapvető feladatai között szerepel, hogy a Magyar Rádió változatos műsoraival, a nézetek sokszínűségének bemutatásával kielégíti a hallgatók széles körének érdeklődését. A KMSZ leszögezi, hogy a rádió gondoskodik az ország különböző területeinek sajátos történelmi és kulturális értékeit, társadalmi és gazdasági életét, az egyes emberek helyzetét bemutató műsorokról, a természeti és az épített környezet, Magyarország és a világ értékeinek rádióműsoron keresztüli szemléltetéséről.

Az világos, hogy a non-stop sugárzott könnyűzene nem felel meg a szabályzatban leírtaknak teljes mértékben, így itt azt is meg lehetne vizsgálni, hogy a szabályzatban leírtakat miképp kellene megváltoztatni, hiszen a felsorolt értékeket hiánytalanul közvetíti a Kossuth rádió. Ilyen alapon a Bartók rádióba is bele lehetne kötni, hogy az foglalkozik-e gazdasági és társadalmi kérdésekkel.

Az ORTT álláspontja szerint az új műsorstruktúra éppen sokszor hangsúlyozott sokszínűségnek, igényes szórakoztatásnak és a hallgatók széles rétegét kielégítő műsorszolgáltatásnak nem tesz eleget, azaz a Petőfi adó jelenlegi tevékenysége ellentétben áll a kuratórium és az ORTT által jóváhagyott szabályzattal. Az ügy ezzel természetesen nem zárult le, így októberben a testület közigazgatási eljárást indított a Magyar Rádióval szemben, amiatt, hogy az MR2-Petőfi nem teljesíti közszolgálati műsorszolgáltatási kötelezettségét. A testület a Magyar Rádió elnökének jelezte a KMSZ és az MR2-Petőfi működése közötti anomáliákat, és a Rádió elnökével konzultációt kezdeményez az ügyben, és az eljárás lezajlását követően fogja kialakítani végleges álláspontját.

Az biztos, hogy a magyar könnyűzenei élet felpezsdítése miatt szükség van hazánkban egy ilyen adóra. Ha csak a hallgatottságot nézzük, már abból világosan kiderül, hogy igény mutatkozik a Petőfire. A struktúraváltás óta összességében négyszeresére, s Budapesten a 18-38 évesek körében 265 százalékkal nőtt az adó hallgatottsága. Ennél sokkal fontosabb, hogy hosszú távon ez a médium lehet az, amely befolyásolhatja a közízlés alakulását a már korábbi cikkünkben kielemzett, hasonló zenei felfogással rendelkező MTV Hungaryvel egyetemben.

Végre vannak tehát olyan fórumok, ahova új magyar zenekarok is bekerülhetnek, így értelmet ad annak, hogy a fiatal zenekarok tovább dolgozzanak. Véleményünk szerint arra kell ügyelnie a Petőfinek, hogy ne essen abba a hibába, hogy egyre több kommersz zenét játsszon csak azért, mert esetleg a bogádi pékségben vagy az autószerelőnél is már a MR2 szól. Ha ezeket a hibákat nem követi el, s még nyitottabb lesz az egyes rétegműfajokra, több és színesebb műsort készít, akkor talán nem kell attól tartani, hogy azzal vádolják, hogy ez nem a köz szolgálata.

Dömötör Géza