"Csak pusztaság maradt, semmi más"

Százezren vagy négyezren haltak meg Csernobil miatt? Lehetett-e bármi köze magyar kamionosok halálához az atomkatasztrófának? Mennyiben felelős a pánikért és a tömeges abortuszokért a balesetet követő, felszínes tájékoztatás? Máig nem tisztázott a Csernobil körüli kérdések nagy része. Ma húsz éve, hogy felrobbant az erőmű négyes blokkja - állítólag soha többé nem lesz ehhez hasonló tragédia.

Vitatott az is, hogy az atomkatasztrófa követelt-e magyar áldozatokat. Az elmúlt években több olyan teherautósofőr rokona indított pert, akik állították, hogy hozzátartozójuk azért halt meg, mert a fuvarozási cég a szerencsétlenséget követő hetekben vezényelte őket Kijev, illetve Csernobil közelébe. Az [origo] által megkérdezett, atomenergiával foglalkozó szakértők viszont a bírósági döntések ellenére határozottan tagadták, hogy a szerencsétlenségnek lenne magyar áldozata.

"Miután hazajött, rosszul lett, lefogyott, és kórházba került" - mondta az [origo]-nak Szabó Zsuzsanna, akinek az édesapja egy fuvarozó cég sofőrjeként három nappal a robbanás után járt Csernobil közelében. A férfit egy év múlva leszázalékolták, rákot diagnosztizáltak nála, majd 2000 áprilisában, 73 évesen meghalt. Szabó Zsuzsanna pert indított a szállítmányozási cég ellen.

Az elsőfokú bíróság tavalyi ítéletében kimondta, hogy a férfi halála összefüggésben lehetett ukrajnai útjaival, ezért a céget kártérítésre kötelezték. A vállalat fellebbezett, a másodfokú eljárás szeptemberben folyatódik. Szabó Zsuzsanna szerint édesapja nem tudott a katasztrófáról, amikor Kijevbe küldték. Akkor szembesült vele, amikor a teherautót többször feltartóztatták és fertőtlenítették. A nő szerint akkor kezdtek gyanakodni, hogy a sugárfertőzés okozta a betegséget, amikor a kórházból a sugárbiológiai intézetbe küldték kivizsgálásra a férfit.

Fotó: EPA

Több mint tíz hasonló per közül eddig egyetlen esetben született pozitív bírósági döntés. A Legfelsőbb Bíróság 1999-ben mondta ki, hogy a szállítmányozási céget felelősség terheli Szabadszállási Kálmán halála miatt. A céget az elhunyt kamionsofőr lánya perelte be. Az ítélet kimondta: összefüggés van a csernobili atomerőmű 1986-os katasztrófája és az apa halála között.

Az ítélkezés azonban nem egységes ezekben az ügyekben. Kosáry Jánosné férje pár évvel az után meghalt leukémiában, hogy Kijevben járt. Az első fokon eljáró Fővárosi Munkaügyi Bíróság egy-egy millió forint nem vagyoni kártérítést megítélt az elhunyt férfi feleségének és a fiának, a Fővárosi Bíróság azonban megsemmisítette az ítéletet. A másodfokú bíróság bizonyítottnak találta ugyan a csernobili baleset és a sofőr halála közötti összefüggést, de arra hivatkozva, hogy a követelés elévült, elutasította keresetet, sőt 160 ezer forintos perköltség megfizetésére kötelezte az asszonyt.

"Ha valóban Csernobil miatt haltak volna meg, akkor 20 év elteltével már senki nem élne Kijevben" - mondta az [origo]-nak a perekkel kapcsolatban Aszódi Attila. Aszódi szerint azért kizárt, hogy a sofőrök halálát a katasztrófa okozta, mert csak néhány napig tartózkodtak a baleset helyszínétől 110 kilométerre, délre fekvő Kijev közelében, ezalatt pedig nem érhette őket a természetes háttérsugárzásnál lényegesen nagyobb dózis. Ráadásul egyik sofőr sem járt a lezárt zónában, ahol valóban veszélynek lettek volna kitéve.

Az [origo] által megkérdezett szakértők szerint ugyanakkor a balesetet követő felszínes tájékoztatás növelte a pánikot a lakosság körében, és tovább generálta a sugárbetegségtől való félelmet. "Folyamatos volt a telefonügyelet, naponta több kórházból is érkezett hívás, az orvosok arra voltak kíváncsiak, hogy a gyerekek ihatnak-e tejet. A radioaktív jód ugyanis a tejen keresztül bejuthat a gyerekek szervezetébe" - magyarázta az [origo]-nak Szatmáry Zoltán egyetemi tanár, aki 1986-ban az MTA háttérintézményeként működő KFKI Atomenergia Kutató Intézetének volt az igazgatóhelyettese.

Szatmáry szerint probléma volt az is, hogy a lakosságon kívül nem tájékoztatták a külföldi hatóságokat sem, ami jelentős gazdasági károkkal fenyegetett. Félő volt, hogy a következő hónapokban elmaradnak a német és az osztrák turisták, valamint Ausztriába nem engedtek be több, Magyarországról érkező élelmiszer-szállítmányt. Végül Szatmáry, aki először a tévéből értesült a balesetről, tájékoztatta május 21-én a bécsi magyar nagykövetségen a külföldi sajtót. Szatmáry szerint ennek köszönhető, hogy újra helyreállt a bizalom Magyarország iránt. "Komoly veszteségtől mentettem az országot, elismerést persze nem kaptam érte" - tette hozzá.