"Csak pusztaság maradt, semmi más"

Százezren vagy négyezren haltak meg Csernobil miatt? Lehetett-e bármi köze magyar kamionosok halálához az atomkatasztrófának? Mennyiben felelős a pánikért és a tömeges abortuszokért a balesetet követő, felszínes tájékoztatás? Máig nem tisztázott a Csernobil körüli kérdések nagy része. Ma húsz éve, hogy felrobbant az erőmű négyes blokkja - állítólag soha többé nem lesz ehhez hasonló tragédia.

"Atomerőművekben bármikor előfordulhat üzemzavar vagy baleset, olyan, mint a csernobili, viszont soha. Ahogy az autókban is megjelent a biztonsági öv és a légzsák, úgy az erőművekben is jelentősen fejlődött a biztonsági kultúra" - magyarázta az [origo]-nak Koblinger László, az OAH főigazgató-helyettese.

A balesethez nagymértékben hozzájárult, hogy a csernobili reaktor konstrukció hibás volt, vagyis nagy esély volt arra, hogy egy baleset során radioaktív anyagok juthatnak ki a környezetbe. Ebből a reaktortípusból összesen 17 darab épült a világon, kizárólag a volt Szovjetunió területén. A négy csernobili blokk már nem üzemel, Litvániában az egyiket már leállították, a másik pedig várhatóan 2009-ben fejezi be a működést. Az Oroszország területén található további 11, jelenleg is működő reaktorba pedig 1986. április 26. után újabb biztonsági berendezéseket építettek be.

A csernobili reaktorok legfőbb kontsrukciós hibája, hogy amíg a legtöbb atomerőművekben (így a paksiban is) víz lassítja a maghasadáskor keletkező neutronokat, a csernobili típusnál ezt a feladatot a reaktorban jelen lévő grafit végzik el, ez pedig egy lehetséges üzemzavar esetén jóval nagyobb kockázatot jelent. Ráadásul, amíg a vízzel működő típust védőburok veszi körül, addig a grafitos változat nyitott, így egy baleset során könnyen a légkörbe juthatnak a radioaktív anyagok.

Teller Ede ezért ellenezte, hogy az Egyesült Államokban a csernobili típusú reaktort villamos energia termelésére használják. Ezzel magyarázható, hogy 1979 márciusában a pennsylvaniai Harrisburg közelében fekvő Three Mile Island-i atomerőműben történt baleset során nem került radioaktív anyag a környezetbe, mivel a rekator védőépülete visszatartotta ezeket.

Az amerikai baleset fő tanulsága, hogy ha megfelelően tervezik meg az atomerőműveket, akkor egy végzetes baleset során is biztosítható, hogy megakadályozzák a radioaktivitás környezetbe való kikerülését. Ha a csernobili típust is ilyen elvek alapján tervezték volna,elkerülhető lett volna az 1986-os baleset.

Szabó András