De mégis, meddig minősül imádott hobbinak a virtuális világok meghódítása, és mikortól számít valaki függőnek?
"Több kritériuma is van a függőségnek, de a leglényegesebb a kontroll elvesztése. Tehát ha az illető már nem annyit játszik, nem akkor játszik, nem annyit foglalkozik magával a játékkal, ahogy azt eredetileg tervezete, és ismétlődően sikertelenül próbálja meg kontrollálni, de ez nem működik, függőségről beszélhetünk."
"Figyelmeztető jel lehet, ha a akár a munkahelyi, akár az iskolai teljesítménye romlik, elvonási tüneteket él át. Mivel ez egy lelki függőség, lelki tünetek jelentkeznek a játék megvonásakor: feszültség, szorongás, alvásproblémák, ingerlékenység. Az állandó intenzív vágy, sóvárgás a tevékenység iránt szintén intő jel lehet."
Kezelés, házilag
Ha ezeket észleljük a párunknál, gyerekünknél, megfogadhatjuk az Times-cikk tanácsait: "Mindenkinek kell a kikapcsolódás a napi munka után, de a rekreációs tevékenység nem azonos a kompulzív viselkedéssel. Keressünk közös tevékenységeket; éljünk olyan életet, amelyben ő szívesen részt vesz, keressünk olyan szenvedélyt, amelyen mindketten osztozhatunk. Ne tiltsunk, először inkább csökkentsük a játékkal töltött éjszakák számát, mondjuk, hétről háromra. Kössünk üzletet: például ígérjük meg, hogy mi kevesebb időt töltünk majd telefonálással, ha ő is megígéri, hogy kevesebbet játszik. Ha jelentős hatással van a játék a kapcsolatra, hívjuk fel a figyelmét a következményekre. Állítsuk válaszút elé. Próbáljuk meg rávenni, hogy csatlakozzon egy önsegítő csoporthoz vagy, hogy elmenjen egy szakemberhez."