Svájc

 

A svájci válogatott már a második világbajnokságon is ott volt, sőt, 1934-ben rögtön bejutott a legjobb nyolc közé, miután az első mérkőzésen 3-2-re legyőzte a hollandokat - a következő körben azonban ugyanilyen arányban kikapott az osztrákoktól.

Négy évvel később az első fordulóban Németország volt az ellenfele, a két együttes játszotta a nyitómérkőzést, amely két hosszabbítás után is 1-1-re végződött, így a csapatoknak öt nappal később megint össze kellett csapniuk, és akkor a svájciak már nyerni tudtak, mégpedig 4-2-re. A negyeddöntő azonban ismét végállomást jelentett, mivel a magyar együttes 2-0-ra legyőzte a svájciakat.

1950-ben a legtöbb európai országhoz hasonlóan a svájciak nem szerepeltek a vébén, 1954-ben viszont ők voltak a házigazdák. Ennek ellenére nehéz csoportba kerültek, az olaszok legyőzése után kikaptak az angoloktól, és a furcsa kiírás értelmében a továbbjutásért megint az olaszok ellen kellett pályára lépniük. Azt a találkozót végül 4-1-re nyerték meg, és így megint ott voltak a legjobb nyolc között, ahol aztán egy fantasztikus találkozón kikaptak az osztrákoktól. Pedig a helvétek 23 perc alatt háromgólos előnybe kerültek, de a szünetben már Ausztria vezetett 5-4-re, a végeredmény pedig 7-5 lett - az osztrákok még egy tizenegyest is kihagytak.

Ausztria - Svájc 7-5 (5-4)
1954. június 26., Lausanne, Olympique stadion, 32 000 néző
vezette: Faultless (skót)
Ausztria: Schmied - Hanappi, Happel, Barschandt, Ocwirk, Koller, R. Körner, Wagner, Stojaspal, Probst, A. Körner. Szövetségi kapitány: Nausch
Svájc: Parlier - Neury, Eggimann, Bocquet, Kernen, Ballaman, Casali, Antenen, Vonlanthen, Hügi, Fatton. Szövetségi kapitány: Rappan
gól: Wagner (25., 28., 53.), A. Körner (26., 34.), Ocwirk (32.), Probst (77.), illetve Ballaman (16., 37.), Hügi (17., 19., 60.).

A következő vébére nem jutott ki az együttes, 1962-ben és 1966-ban pedig ugyan ott volt a világbajnokságon, de egyik alkalommal sem tudott továbblépni csoportjából. Később visszatekintve azonban már ez is sikernek számított, ugyanis a svájci futballdrukkerek egészen 1994-ig csak álmodozhattak a vb-szereplésről, az ország legjobbjai egyszer sem tudták kvalifikálni magukat.

A kilencvenes évekre azonban összejött egy kiváló generáció, olyan futballistákkal, mint Stéphane Chapuisat, Ciriaco Sforza vagy Alain Sutter. Vezérletükkel a csapat nem csak hogy eljutott az Egyesült Államokba, de ott továbblépett a csoportjából - köszönhetően leginkább a románok elleni 4-1-es diadalnak.

Románia - Svájc 1-4 (1-1)
1994. június 22., Detroit, Pontiac Silverdome, 61 428 néző
vezette: Dzsuini (tunéziai)
Románia: Stelea - Petrescu, Prodan, Belodedici, Popescu, Mihali, Lupescu (Panduru, 86.), D. Munteanu, Hagi, Dumitrescu (Vladoiu, 70.), Raducioiu. Szövetségi kapitány: Iordanescu
Svájc: Pascolo - Hottiger, Herr, Geiger, Quentin, Ohrel (Sylvestre, 83.), Bregy, Sforza, Sutter (Bickel, 70.), Knup, Chapuisat. Szövetségi kapitány: Hodgson
gól: Hagi (36.), ill. Sutter (16.), Chapuisat (53.), Knup (66., 73.)
kiállítva: Vladoiu (74.).

A folytatás már nem sikerült ilyen jól, a második fordulóban a spanyolok ellen sima 3-0-s vereséget szenvedett a helvét gárda, és mostanáig ez volt az utolsó világbajnoki mérkőzése Svájc válogatottjának, mivel a legutóbbi két tornáról egyaránt lemaradt.