Kisbolygóveszély: lesz-e katasztrófa 17 év múlva?

Az [origo] dossziéjában megpróbálunk választ adni a 2002. július 24-én bejelentett földsúroló kisbolygóval kapcsolatban felmerülő kérdésekre. Tény, hogy eddig ez a legveszélyesebb égitest, ám a becsapódás esélye még mindig elhanyagolható.

Sárneczky Krisztián, a Szegedi Csillagvizsgáló munkatársa telefonon nyilatkozott az [origo]-nak az aktuális, 2002 NT7 jelzésű kisbolygóról.

[origo]: Mennyire veszélyes valójában ez az égitest?

S.K.: Tény, hogy eddig ez a legveszélyesebb földsúroló, ám még így is elenyésző a becsapódás esélye. Veszélyessége nagy méretének és igen gyors, közel 30 km/s-os sebességének köszönhető. Ennyi lenne a relatív sebességkülönbség, ha elérné a Földet.

[origo]: Mikor lehet pontosan megmondani, hogy lesz-e becsapódás?

S.K.: Egyelőre nagyon bizonytalanok a pálya adatai, hiszen alig pár hete figyelik az égitest mozgását. Egy teljes Nap körüli keringés után, azaz több mint két év múlva lehet megmondani, hogy milyen lesz a pálya a következő két évtized során.

[origo]: Ha kiderül, hogy lesz becsapódás, hol történne meg a kozmikus katasztrófa?

S.K.: Egyelőre annyit lehet tudni, hogy amennyiben találkozik az égitest a Földdel, délről emelkedik fel a pályája, ezért valahol a déli féltekén lenne a becsapódás.

[origo]: Mit tudunk tenni ellene?

S.K.: Én alapvetően a pályamódosítást látom kivitelezhető megoldásnak. A NEAR-Shoemaker űrszonda bebizonyította, hogy le lehet szállni az ilyen égitestekre is. Telepíthetnénk tehát hajtóművet a felszínre, de akár megpróbálhatnánk felszín feletti nukleáris robbantásokkal operálni, amitől felhevülne és lerobbanna a felszín, s ez szolgálna természetes hajtóműként.

[origo]: Mekkora méretig óv meg bennünket a légkör a becsapódó égitestektől?

S.K.: Ez több dologtól függ: a becsapódás szögétől, az égitest anyagi összetételétől és a sebességétől. A "biztonságos" mérethatár 50 és 100 méter közé esik, azaz ebben a tartományban általában még nem lesz becsapódás. A Tunguzka példája ugyanakkor azt bizonyítja, hogy egy nagy katasztrófához nem szükséges feltétlenül becsapódás: ha egy hasonló méretű, körülbelül 40 méteres test Budapest felett robbanna fel, több százezer halott is lehetne.