"A zöld térképek a környezeti és társadalmi erőforrásokat tárják fel a települések lakói és látogatói számára, alapvetően tájékoztatási, döntés támogatási céllal"- tudhatjuk meg a zoldbudapest.hu honlapról. Zöld térkép készülhet egy irodaépületről, egy városi parkról, egy településről, de akár egy egész országról is. A lényeg, hogy segítséget nyújtson a felelős és környezettudatos életmód kialakításában és szervezésében.
A zöld térkép, ahogy Wendy Brawer fogalmaz, egy új perspektívája lakóhelyünknek vagy annak a helynek, ahol éppen tartózkodunk. A térkép nemcsak a tanösvényeket, a kirándulásra, pihenésre alkalmasa zöldfelületeket és természeti értékeket foglalja magában, hanem rajta vannak olyan piacok és étkezdék, amelyek a helyi termelők termékeit, illetve az abból készített ételeket árusítják. A fair trade boltok, kávézók, teázók, valamint használtcikk kereskedések szintén rajta lehetnek. Egyes zöld térképeken javítóműhelyeket, ökotermékeket forgalmazó üzleteket, valamint megújuló energiával foglalkozó szakboltokat is feltüntetnek. A térképek egy 170 ikont tartalmazó szimbólumkészlettel dolgoznak.
A környezettudatos szemlélet jegyében összeállított térképek története még 1992-ben kezdődött, ekkor alkotta meg Brawer New York zöld térképét. Ezidáig 55 országban 650 nyomtatott térkép készült el, az elektronikusan elérhető térképek száma pedig már az tízezret is meghaladja. A Brawer által 1995-ben megalapított Green Map Systems és a zöld térképeket bemutató opengreenmap.org számos rangos elismerést tudhat magáénak, egyebek mellett elnyerte a "Best of Green" díjat, amelyet a világ egyik vezető, fenntarthatósággal foglalkozó blogja adományoz.
A zöld térképeknek már mobilos és iPhone-os alkalmazásai is vannak. Budapesten mutatták be az úgynevezett widget-es alkalmazást. (A widget olyan HTML-oldalba illeszthető kódrészlet, ami további fordítás nélkül futtatható. További információk a wikipédián). A widget segítségével számos környezetvédelemmel, térképészettel és technológiai újdonságokkal foglalkozó weboldalra eljuthatnak a zöld térképek, tovább bővítve ezzel a felhasználók és térkép készítésében részt vevők sorát.
Zöld térképek a világ minden tájáról
Wendy Brawert a Zöld Térkép Mozgalom indulásáról és az öko-dizájn mibenlétéről kérdeztük.
[origo]: Honnan ered a környezetbarát, környezettudatos életmód iránti elkötelezettsége?
Wendy Brawer: Az embereknek tudniuk kell vagy kellene, hogy egy csodálatos környezet az, amiben élnek. Én mint tervező, városlakó polgár és mint természetet kedvelő ember úgy éreztem: meg kell mutatnom, hogy léteznek olyan helyek, amelyek hozzájárulnak egy környezettudatosabb életstílus kialakításához. Azonban nemcsak én szeretnék felelősebb módon élni és jól érezni magam ebben a világban, szeretném, ha mindezt a jövő generációi is megismerhetnék. Úgy éreztem, el kell indítanom valamit.
Az Ön foglalkozása öko-dizájner. Mit jelent ez a kifejezés?
Minden olyan dizájnnal kapcsolatos dolgot magában foglal, ami segíthet az embereknek környezetvédelmi törekvéseikben. Ebbe többféle szolgáltatás tartozik, többek között a zöld térkép. Az öko-dizájner segít az emberek közötti személyes kapcsolatteremtésben. Az öko-dizájnra jó példa egy kerékpár, amely energiát takarít meg, csendes, és még az egészségünknek is jót tesz, sőt szórakoztató is lehet. Ide tartoznak az újrahasznosított anyagokból készített termékek is. Nagyon jó kezdeményesnek tartom, hogy fiatal tervezők olyan anyagokból készítenek mindennapi használati tárgyakat, amelyekből egyébként hulladék lenne, és az embereknek is jó érzés olyasmit használni vagy viselni, ami különleges.
Művésznek vagy társadalmi újítónak tartja elsősorban önmagát?
Inkább az utóbbinak. A művészet elsősorban az önkifejezésről szól, én azonban mindenki kifejezésére törekszem, vagyis olyan eszközöket szeretnék készíteni, amelyek az emberek közötti jobb kommunikációt szolgálják. Apró, pici ötletekből lehet nagy és különleges dolgokat felépíteni.
GreenMap képeslap
Honnan jöhetnek ezek az apró ötletek?
Ha van egy probléma, amire megoldást kell keresnünk, arra nem feltétlenül egy új termék jelenti a megoldást. Lehet, hogy szolgáltatás is elég, az emberek hozzáállásán, viselkedésén kell változtatni. Vegyünk egy példát: van egy épület egy kerttel, amivel senki nem törődik. Mit tehetünk, ha szeretnék a többieket bevonni a kert gondozásába? Gondoljunk bele, milyen jó dolog például, ha egy lakóközösség közösen ápolja a kertet, virágokat gondoznak, zöldségeket-gyümölcsöket termesztenek vagy éppen partyt rendeznek, esetleg komposztálnak, az ilyesmi mindenkitől csak két órát vesz el hétvégén. Nálunk New Yorkban közösségi kertek vannak, ezek mind önkéntes alapon működnek, mivel sok különböző kultúrából érkeztünk, egy ilyen kert a különböző kultúrák közötti tapasztalatcserére is kiváló lehetőséget nyújt. Mindenkinek más a fontos, más a nézőpontja, az ilyen találkozóhely összehozza az embereket, segít a hagyományok átörökítésében is az újabb generációk felé, újra fel kell fedeznünk olyan értékeket, amelyek kezdenek feledésbe merülni.
Több ezer zöld térkép van már a világon. Mit gondol, melyek a legnépszerűbbek és leghasznosabbak? Melyek tudták legjobban beteljesíteni a küldetésüket?
Számos gyönyörű történet van zöld térképek születéséről, erről egy könyv is készült már. A greenmap.org honlapon is olvashatnak 20 történetet 20 zöld térképről, aminek óriási hatása volt arra a közösségre, amely megalkotta és használta. Némelyik egészen nagy területet fed le, például az, amely Tokió bicikliútjait mutatja be. Mások egészen kis részeket dolgoznak fel. Remélem Budapesten is minél több ember keresi majd fel a zöldtérkép weboldalát. Remélem, hogy kiterjeszthető lesz majd az egész országra, a kisebb városok is készítenek majd maguknak zöld térképet. Remélem minél több ember fog zölden gondolkodni és cselekedni. És végül remélem, hogy a térképek eljutnak a döntéshozókhoz is.
Jurecska Laura