Búcsú a százwattostól - órák, wattok, forintok a hagyományos és az új izzólámpákkal kapcsolatban

2009. szeptember elsejétől nem szerezhetnek be többé a boltok régi típusú, 100 wattos villanykörtéket az Európai Unióban, így Magyarországon sem. A károsanyag-kibocsátás csökkentését és az energia-megtakarítást célzó rendelkezést még tavaly decemberben fogadta el az EU. Mi a különbség egy hagyományos és egy új izzó között konkrét számokban? A Műszakiak.hu adatai.

Az Európai Parlament sajtóközleménye szerint most a háztartások fényforrásainak 85 százaléka hagyományos égő, amelynek annyira rossz a hatásfoka, hogy a felhasznált energiának csupán 5 százaléka szolgálja a világítást. Az uniós döntéshozók úgy becsülik, hogy 2012 után az európai háztartások teljes elektromos energia-fogyasztása 10-15 százalékkal fog csökkeni. Ez otthononként átlagosan évi 25-50 euró - 6700-13 500 forint -, az egész EU-ra vetítve pedig évi 5-10 milliárd euró - 1350-2700 milliárd forint - megtakarítást jelenthet. A régi izzók eltűnésével, az EU-s sajtóközlemény szerint évi 15 millió tonnával csökkenhet az üvegházhatású gázok kibocsátása.

A százwattos égők eltűnése csak az első lépés. Az Európai Bizottság az izzólámpák fokozatos kivonására vonatkozóan az alábbi ütemezést írta elő:

2009. szeptember 1.: 100 W-os normál izzólámpa, valamint a bevont burájú izzólámpák függetlenül a teljesítménytől és formától

2010. szeptember 1.: 75 W-os

2011. szeptember 1.: 60 W-os

2012. szeptember 1.: 40 W-os

2013. szeptember 1.: 25 W-os normál izzólámpa

Miért nem jó a hagyományos izzólámpa?

A fényforrások gazdaságosságának két fő kifejezője, hogy mennyi fényt bocsátanak ki mennyi villamos energia felhasználásával, és hogy mennyi ideig képesek üzemelni (mennyi az átlagos élettartamuk). A "mennyi fényt" kissé laikus megfogalmazás; helyesen fényáramot mondunk, amely az időegység alatt kisugárzott fényenergiát jelenti, tehát teljesítményjellegű mennyiség. Mértékegysége a lumen.

Ha tehát a fényáramot viszonyítjuk a betáplált villamos teljesítményhez (Watt), egy igen lényeges adathoz jutunk, a lámpa fényhasznosításához (lumen/watt, lm/W). A technika jelenlegi állása szerint 200 lm/W körül van az elért maximális fényhasznosítás, az elméleti határ 683 lm/W, melyet nem fogunk, de nem is célunk elérni. (Egyszínű sárgászöld fény és nulla veszteség mellett lenne lehetséges.)

Egy 13 lm/W fényhasznosítású 100W-os izzólámpa ha naponta átlagosan 3 órát üzemel, egy év alatt 365 x 3 x 100 = 109 500 Wh = 109,5 kWh villamos energiát fogyaszt, ennek mai ára 21 Ft/ kWh-val számolva és 25% ÁFÁ-t is beleszámolva 2875 Ft.

Izzólámpánk 1300 lm fényáramot szolgáltat, cseréljük ki 23 W-os kompakt fénycsőre, amely még több fényt is sugároz, 1500 lm-t. 2 W veszteséget számolva a beépített előtétre az előző összegnek éppen negyedét kell számítani az egy éves fogyasztásra, vagyis 719 Ft-ot. Egy lámpára eső évi megtakarítás tehát 2156 Ft. Ennek a lámpának jelenleg 2190 Ft az ára, mely így kb. 1 év alatt térül meg. Lényeges megemlíteni, hogy ennek a kompakt fénycső típusnak az élettartama 15 000 óra! Természetesen az üzemeltetési idő növekedésével a megtakarítás arányosan növekszik, a megtérülési idő pedig csökken.

Az Európai Fényforrásgyártók Szövetségének ajánlása alapján például a következő izzókat vásárolhatjuk:

40 W-os izzólámpa helyett 9 W-os kompakt fénycső

60 W-os izzólámpa helyett 15 W-os kompakt fénycső

75 W-os izzólámpa helyett 18 W-os kompakt fénycső

100 W-os izzólámpa helyett 23 W-os kompakt fénycső

alkalmazható hasonló nagyságú fényáram kibocsátásához.

További információk az új fényforrásokról, előnyeikről és korlátaikról a Műszakiak.hu részletes áttekintő cikkében.

Ajánlat: Használjon energiatakarékos égőket! 15-20 ezer forintos megtakarítás lehet egyetlen izzón

A Hírek rovat cikke

* * *

Alaposan "bevillanykörtézett" a lakosság Németországban

Úgy tűnik, a németek nem sokat törődnek a környezetvédelemmel, mert 35 százalékkal több régi körtét vettek az idei első felében, mint korábban, a 100 wattosokból pedig egyenesen a hatszorosára ugrott fel a kereslet július vége óta - írja az MTI. Pedig éppen a német környezetvédelmi miniszter kezdeményezte a körteregulát az Európai Unióban még 2007-ben. Keddtől 75 wattosnál erősebb villanykörtéket tilos gyártani az EU-ban, illetve oda importálni.