Aki – így az olaszok – még akkor sem érdemelne ilyen „kegyetlen" bánásmódot, ha történetesen bűnösnek találják néhány fasisztának, nácinak vagy csak simán jobboldalinak vélt budapesti járókelő ütlegelésében. A szélsőségesek nyilván nem értettek a jó szóból, bottal, viperával és bakanccsal némi nyomatékot kellett adni a máskülönben pusztába kiáltott szavaknak.
Nem csoda, hogy a példátlan magyar börtönviszonyok érzékeltetése nyomán akcióba lendült az olasz diplomácia, hiszen
Elfogadhatatlanok azok a képek, amelyek Ilaria Salisról láncra verve láthatók Salvini és Meloni barátja, Orbán magyarországi tárgyalótermében"
– fogalmazott sarkosan az ügyben az itáliai Demokrata Párt. A milánói tanárnő érkezése a tárgyalóterembe „láncra verve, már diplomáciai ügy" – közölte az egyik legolvasottabb olasz napilap, a Corriere della Sera. Antonio Tajani külügyminiszter pedig kormánya tiltakozását fejezte ki a magyar nagykövetnek. Carlo Nordio igazságügyi miniszter szerint nagyon durva a megbilincselt Ilariáról szóló kép.
Érdekes kérdés, hogy egy hasonló bűncselekmény miatt megvádolt olasz állampolgárt vajon fodrásszal, kozmetikussal, manikűrössel szoktak várni a római bíróságon? Vagy csak Budapesten jár bilincs a vádlottnak? Mellesleg a demokrácia mintaországának tartott Egyesült Államokban nemhogy derékhoz rögzített kéz-, de sok esetben lábbilincs is jár az elítélteknek. A miheztartás végett.
Az persze ténykérdés, hogy Európa nagyobbik felében a börtönviszonyok nem éppen skandináv színvonalúak, ahol egyébként tisztességben megőszült tömeggyilkosok sikerrel panaszkodnak – lásd, a majd' száz ember haláláért felelős norvég Anders Breivik esetét! – a fogvatartás körülményei miatt. De aligha igaz, hogy nálunk középkori állapotok, botozás, kaloda, kenyér és víz jár a tetvektől és patkányoktól nyüzsgő cellákban a foglyoknak.
Egy 2015-ös jelentés szerint Olaszországban a rabok 34,8 százaléka jogerős ítélet nélkül ül, és a börtönök foglyainak 32 százaléka külföldi, és a korábbi évben 44-en követtek el öngyilkosságot a rácsok mögött. Nem beszélve arról, hogy a Covid-járvány idején nem egy börtönlázadással kellett szembenézni a hatóságoknak.
Szóval nem kellene egymás szemére hányni a börtönviszonyok esetleges anomáliáit, itt is és ott is van bőven teendő ezen a téren.
Azt azonban nem érdemes elvitatniuk olasz barátainknak, hogy a bilincsbe vert Ilaria sáros – legalábbis a rendelkezésre álló tanúvallomások és bizonyítékok alapján – békés emberek különösebb indok nélküli megverésében. Az ő szenvedésükről azonban eddig vajmi kevés szó esett az olasz sajtóban.
Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy Ilaria az egyedüli áldozat.