A temetőkben gyorsan szaporodó sírok állandóan a háború borzalmaira emlékeztetik az Ukrajnában élőket

Komoly előrelépés történt a napokban az eddig hűvös magyar - ukrán kapcsolatokban. A közös határon javulnak a logisztikai és szállítási lehetőségek, bár a vitatott kérdések nem mindegyike került – egyelőre – terítékre. A 888 ukrajnai, illetve kárpátaljai helyzettel kapcsolatos kérdéseire Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó újságírója, lapigazgatója válaszolt, aki azt is elmondta, hogy a katonatemetések állandóan a háború borzalmaira emlékeztetik az ott élőket.

888: Javulnak az ukrán - magyar kapcsolatok, legalábbis a határátlépés és az áruszállítás területén, tizenegy vitás kérdésből ötben már sikerült megállapodni. A kárpátaljaiak mely területeken szeretnének kézzel fogható előrelépést látni?

Dunda György: Elöljáróban azt érdemes leszögezni, hogy a Kijev - Budapest kapcsolatok javulása a kárpátaljai magyar kisebbség érdekeit is szolgálják, hiszen reménykedve fogadtak, fogadnak minden ez ügyben tett lépést. 

Az azonban tagadhatatlan, hogy amíg nem kapja vissza az itt élő magyarság a 2014 előtt meglévő jogait, addig nem lehet felhőtlen az öröm, és a politikai, diplomáciai kapcsolatok sem lesznek problémamentesek.

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint örvendetes, hogy az elmúlt évek jogszűkítő gyakorlata után végre megállt a negatív spirál. Tavaly decemberben végén mi is fellélegezhettünk, amikor megengedőbb kisebbségi kerettörvényt fogadtak el Ukrajnában. Azonban a megkönnyebbülés ellenére sem lehetünk túlzottan elégedettek, hiszen még korántsem beszélhetünk a vitatott kérdések megnyugtató rendezéséről, például a politikai érdekképviselet terén még sok a teendő. Nem is olyan régen Kárpátalján volt olyan választókerület, ahol biztosították a helyi magyarság parlamenti érdekképviseletét, Magyarországon az ukrán kisebbségnek nemzetiségi szószólója van, örömmel vennénk egy hasonló intézményrendszert itt is. Természetesen van javulás, de teljes mértékben egyetértünk az anyaországi kormány erőfeszítéseivel, amit a kisebbségi jogok visszaszerzése érdekében vív. Ez nem lesz gyors folyamat, főleg a háború és a szélsőséges ukrán radikálisok hozzáállása miatt, de reménykedünk benne, hogy előbb vagy utóbb Kijev is belátja, hogy a kárpátaljai magyarság csak gazdagabbá, színesebbé teszi Ukrajnát, értékes kapocs lehet Magyarország és az Európai Unió között.

Szijjártó Péter Kárpátalján Fotó: Szijjártó Péter/Facebook 

888: Tavaly ijesztő híreket hallottunk a munkácsi magyar tannyelvű középiskola körüli hercehurcáról, igazgatójának leváltásáról, a várban felállított Turul szobor eltávolításáról. Azóta csillapodtak a kedélyek, vagy inkább a vihar előtti csend a jellemző?

Dunda György: A munkácsi ügy sokat ártott a kétoldalú kapcsolatoknak, még akkor is, ha a hivatalos narratíva szerint azok a város polgármesterének és közvetlen munkatársainak önhatalmú „magánakciói” voltak. De legyünk jóhiszeműek, és fogadjuk el, hogy a Rákóczi Ferenc Középiskola vezetőinek leváltása a polgármester és a helyi „erős emberek” csoportja, az úgynevezett Baloga-klán bosszúja volt, mert az ottani magyarok nem az övékével megegyező politikai álláspontot képviseltek. A magyar tannyelvű középiskola igazgatóját többször felmentették, igaz, hosszas csatározások után később visszahelyezték tisztségébe. 

Az persze tűrhetetlen, ahogyan a várban felállított Turul emlékművel elbántak, barbár módon lefűrészelték, és máig nem tudni hová került a szobor.

Tudtommal a jogi eljárás még folyik a Turul miatt, és jól jellemzi a viszonyokat, hogy az emlékmű helyreállítását finanszírozó amerikai, magyar üzletember, Pákh Imre kijelentése szerint egyetlen kárpátaljai ügyvéd sem vállalta az ügyet, csak az Ukrajna belső régiójában praktizáló szakember mert szembeszállni a munkácsi városvezetéssel.

MUKACHEVO, UKRAINE-May 8, 2021: Statue of eagle close up on viewpoint in the medieval castle. Drone photo

888: Hogyan lehet helyi „erős ember” Viktor Baloga, a klán állítólagos feje? Afféle állam az államban lenne Munkács és a város környéke?

Dunda György: Már korántsem olyan erős a Baloga-klán, mint korábban. Régebben erős pozíciót töltött be, az elnöki titkárság vezetője is volt, képviselő és fia, Andrej Baloga Munkács polgármestere, valamint sokáig gyakorlatilag ő volt legfontosabb ember a megyei közgyűlésben. Mostanában azonban látványosan meggyengült Baloga uralma, és befolyása is jóval kisebb a térségben. Viktor Baloga és a fia próbálta meglovagolni a háború elején tapasztalható közhangulatot, a magyarokat orosz pártisággal és ukrán-ellenességgel vádolta, és azzal, hogy a magyar kormány Kárpátalja elcsatolását akarja elérni. 

Holott mindenki előtt világos volt, hogy az Orbán-kormány az első pillanattól kezdve elítélte az orosz agressziót, kiállt Ukrajna függetlensége mellett, és a nagypolitikában is bebizonyosodott, hogy rosszindulatú, bántó szándékú vádak születtek a magyar kisebbséggel szemben.

A háború első kárpátaljai áldozata is magyar volt, és számtalan magyar nemzetiségű katona harcol és áldozza életét a fronton. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg segítséget kapnak a menekültek és nélkülözők Magyarországon, és itt Ukrajnában. Az ténykérdés, hogy Magyarország nem küld fegyvereket, de életeket ment és támogatja az országot, cserébe a kárpátaljai kisebbség jogait akarja visszaállíttatni. Bízunk benne, hogy hamarosan az elmúlt fél év tárgyszerűbb, párbeszédre törekvő ukrán álláspontja lesz mérvadó.

888: A hétköznapokban érezhető bármiféle magyarellenesség Budapest béketárgyalásokat szorgalmazó álláspontja miatt?

Dunda György: Hála istenek, ez már csitulóban van a médiában is, már nem csak negatívumok, a budapesti megszólalások, intézkedések szándékos félremagyarázása jelenik meg. Sajnos, a jelenlegi háborús idegállapotban minden békepárti felvetést hajlamosak ukrán-ellenességgel bélyegezni. Pedig béke szorgalmazásában már nincs egyedül az Orbán-kormány, hiszen a nagyhatalom Kína, de most már Szlovákia is hasonló álláspontot foglal el, Ferenc pápa és az újrázásra készülő Donald Trump is hitet tett a harcok beszüntetése mellett. Nyugalomra, stabilitásra van szükség, és érthető a politikai szándék, de felesleges a béke melletti kiállást összemosni az orosz pártisággal. Két merőben különböző dologról van szó.

888: Ukrajnában huszonhétről huszonötre szállították le a katonakötelezettségi korhatárt, ezzel újabb lendületet vettek a sorozások? Egyes jelentések szerint majd négy és fél-, ötmillió ukrán él szerte Európában, egy részük sorköteles, szó volt róla, hogy megkísérlik őket hazatérésre „bírni”, hol tart ez a próbálkozás?

Dunda György: A héten elfogadott új mozgósítási törvény szerint huszonöt év lesz az alsó korhatár. A külföldön élő ukránok más országokból történő „hazatelepítésére” azonban nem kerül sor. Ennél sokkal kifinomultabb eszközt vetnek be a mozgósítás céljainak elérése érdekében. 

A legfontosabb az, hogy hatvan nap áll rendelkezésére a hadköteles korú férfinak arra, hogy adategyeztetés céljából kapcsolatba lépjenek a területileg illetékes toborzó központtal.

A friss katonakönyvet kötelező lesz maguknál tartani, azt bármikor elkérhetik a hatóságok, és a határátkelőkön is kötelező lesz felmutatni. A külföldön lévő ukrán állampolgárok csak a katonakönyvvel intézhetik konzuli ügyeiket, új útlevelet vagy személyit csak a katonakönyv birtokában intézhetik. A rokkantak egy részének pedig át kell esni újbóli orvosi vizsgálaton. Ugyanez vonatkozik a részlegesen alkalmas kategóriába esőkre is, akik esetében eldöntik, alkalmasak vagy sem. Szóval ez is azt bizonyítja, hogy egyre több katona kell, és igyekeznek a kiskapukat bezárni. Kevés az önkéntes, a harcokban részt vevők elfáradtak, egyre erősebb a túlélési ösztön, nem túl vonzó perspektíva a front. Nem beszélve arról, hogy például az Egyesült Államok egyre csak ígérget, és ebből vajmi kevés valósul meg.

888: Kárpátalján béke van, mennyire érezhető az ottani városokban, falvakban a háború?

Dunda György: Viszonylagos a béke érzete, hiszen nincsenek harci cselekmények, bombázások, fizikai biztonságban vagyunk, de errefelé is vannak légiriadók, amelyek főleg a gyerekekre vannak hatással. Az óvodásokat, iskolásokat jobban megviselik a mindennapos óvóhelyre vonulások. A menekülthullám mély nyomot hagy nálunk, hiszen az Ukrajna más részeiből ideérkezők fele hosszabb távon maradna, és ez a tény óhatatlanul befolyásolja a kárpátaljai mentalitást, szokásokat, együttélési viszonyokat. Sajnos, egy dolog azonban naponta emlékeztet a háború borzalmaira, bármerre járunk, a szemünk előtt zajlanak a katonatemetések. Szívfacsaró látni a sok, sok fiatalember sírján a fejfákat, a gyászoló családokat. Szinte nem múlik el nap temetés nélkül, ez folyvást a borzalmakra emlékeztet.