Több tízezer illegális migráns kaphat menedékjogot az Egyesült Királyságban

A munkáspárt felgyorsítja az eljárást, hogy a 90 000 Ruandába kitoloncolandó migráns minél hamarabb menedékjogot kérhessen Nagy-Britanniában.

Yvette Cooper belügyminiszter várhatóan már ezen a héten bemutatja az új jogszabályt, amely több ezer olyan ember számára indítja el a menedékkérelmi eljárást, akik eddig attól tartottak, hogy kitoloncolhatják őket az Egyesült Királyságból.

A Menekültügyi Tanács becslései szerint 60 000 és 90 000 ember kaphat menedékjogot annak ellenére, hogy illegálisan érkezett az országba.

A tisztviselők várhatóan előnyben részesítik majd a „biztonságos” országokból, például Vietnamból, Albániából, Egyiptomból és Indiából érkező menedékkérőket, akik a teljes szám 30 százalékát teszik ki – számolt be a The Telegraph.

A kérelmük elbírálására váró migránsok közül jelenleg nagyjából 36 ezren élnek szállodákban, ami napi 2,9 millió fontjába kerül az adófizetőknek – számolt be a The Telegraph.

A lap úgy tudja továbbá, hogy nem lesz szükség Rishi Sunak tavaly hozott illegális migrációs törvényének módosítására. A volt miniszterelnök ugyanis soha nem aktiválta a törvény két elemét – miszerint az elmúlt 18 hónapban benyújtott menedékkérelmeket elfogadhatatlannak kell tekinteni, és ezután kitoloncolják őket Ruandába –, ami megakadályozta volna a munkáspárt terveinek életbe léptetését.

Fotó: Ben Stansall / AFP)

A döntésről szóló hír néhány órával azután érkezett, hogy egy migráns meghalt, miután egy illegális bevándorlókkal túlzsúfolt csónak elsüllyedt a La Manche-csatornán.

A vízből hetvenegy embert mentettek ki. A francia mentőszolgálat két helikoptert és egy mentőhajót küldött az emberek keresésére.

Pénteken négy ember halálát jelentették, miután hajnali fél ötkor az észak-franciaországi Boulogne sur Mer partjainál felborult egy menedékkérőket szállító zsúfolt hajó. Jacques Billant regionális prefektus elmondta, hogy a négy halott férfi feltehetően szomáliai, eritreai vagy etiópiai.

Idén április 23-án ugyanezen a partvidéken öt migráns, köztük egy fiatal lány is meghalt.

A június közepén közzétett előzetes belügyminisztériumi adatok szerint 2024-ben eddig több mint 12 ezren keltek át a La Manche-csatornán. Ez a szám 18 százalékkal magasabb, mint a tavalyi év hasonló időszakában, amikor 10 472 ember kelt át a csatornán.

Sir Keir és munkáspárti kormánya megfogadta, hogy olyan törvényeket hoz, amelyek „modernizálják a menekültügyi és bevándorlási rendszert”, valamint biztonsági határőrizeti parancsnokságot indítanak.

A szerdai királyi beszédben bejelentett határbiztonsági, menekültügyi és bevándorlási törvényjavaslat létrehozza az új belügyminisztériumi egységet, amely a terrorizmus elleni hatáskörök felhasználásával küzd a szervezett bevándorlási bűnözés ellen.

A törvényjavaslat, amely elfogadás esetén az egész Egyesült Királyságra érvényes lesz, „biztonságos és erősebb határokat, valamint megfelelően ellenőrzött és irányított menekültügyi rendszert” fog biztosítani – ígérte a kormány.

Fotó: Ben STANSALL / AFP)

A terveket részletező dokumentumok a munkáspártiak kiáltványában tett ígéretekre építve azt állítják, hogy a meglévő politikák „kudarcot vallottak” a Csatornán való átkelés megakadályozásában vagy a felelős embercsempészek felelősségre vonásában, és „a jelenlegi menekültügyi rendszerünk összeomlott”.

A migránsok Ruandába küldésére irányuló „sikertelen és hihetetlenül költséges migrációs és gazdaságfejlesztési partnerségből” való kilépés „több mint 100 millió fontot takarítana meg”.

A törvényjavaslatot ismertető dokumentum szerint a kormány „erős visszatartó erővel” akar fellépni a Csatornán átkelő migránsok ellen, de nem részletezi, hogy ez a ruandai megállapodás hiányában mi lenne.

Jelzi azonban, hogy a bevándorlással kapcsolatos bűncselekményekért szigorúbb büntetéseket szabnak ki, beleértve az olyan bűncselekmények bevezetését, mint „a migránscsempész csoport szolgáltatásainak reklámozásának lehetővé tétele” vagy a „szervezett bűnbandák támogatásához szükséges anyagok szállítása”.

A Ruandával kötött megállapodásnak a feltételezések szerint hivatalosan még nincs vége, és egyelőre nem ismert, hogy az ötéves megállapodástól való idő előtti elállás milyen költségekkel járna az Egyesült Királyság kormányának.

A ruandai kormány korábban azt mondta, hogy „teljes mértékben betartotta a megállapodásban foglaltakat maga részéről”.

Az egység parancsnokát várhatóan a következő hetekben nevezik ki. Nem világos, hogy ez miben fog különbözni a belügyminisztériumban már működő meglévő egységektől.