Kávézók és parkok gyógyító ereje: Így hat a munka utáni kimozdulás mentális egészségre

A környezetünk hatással van a pszichés állapotunkra - ezt bárki érzékelheti mindennapjai során, akár otthon, akár a munkahelyén tartózkodik.

Az, hogy növényekkel élőbbé tesszük, dekoráljuk a teret, amiben időt töltünk pedig mérhetően hat az egészségügyi állapotunkra: Rachel Kaplan egy ’93-as kutatásában arra az eredményre jutott, hogy azok a munkavállalók, akik dolgozószobájának ablaka fákra vagy valamilyen zöldebb területre néz, elégedettebbek, jobb az egészségügyi állapotuk és a munkájukat nemcsak jobban szeretik, de hatékonyabban is végzik azon társaikhoz képest, akik zárt, esetleg ablaktalan szobákban dolgoznak. Utóbbiak esetében nemcsak a munkakedv hanyatlik, de még a betegségek is gyakrabban fordulnak elő.

A munkahelyi környezet mentális egészségre gyakorolt hatásának vizsgálata már jó ideje foglalkoztatja a kutatókat, az úgynevezett harmadik helyek, vagyis azon terek ilyen hatásainak vizsgálata, amelyek a munkahely és az otthon közé esnek, azonban csak az utóbbi időben lettek a vizsgálatok középpontjai.

A harmadik hely fogalmát Oldenburg és Brissett (1982) vezette be, amelyek alapjában véve nyilvános szocializációs terek, például könyvtárak, kávézók, éttermek, szabadidőközpontok, szépségszalonok vagy élelmiszerbolt. Az ún. első hely, az otthon, a második hely a munkahely - ez alapján a köztes, szocializációs terek lettek a harmadik helyek. Oldenburg szerint 

a harmadik helyek, javítják az életminőséget azáltal, hogy lehetőséget adnak az embereknek a pihenésre, az átmenetekre a munka és otthoni légkör között, valamint interakciókra, érzelmi feltöltődésre és adnak lehetőséget és az önmegvalósításnak is lehetőséget biztosítanak.

A Kaliforniai Egyetem Irvine kampuszának 722 hallgatója vett részt egy online felmérésben, amely során egy nyílt végű kérdést és fényképeken alapuló zárt kérdéseket válaszoltak meg. Az eredmények azt mutatták, hogy a kávézók és kávéházak pozitív hatással vannak az azokat látogatók pszichés egészségre, hasonlóan a városi parkokhoz. Az eredmények azt is kimutatták, hogy a környezet preferenciája összefüggésben lehet az egyén helyorientáltságával, valamint az adott környezet helyreállító minőségével és kellemes érzelmi megítélésével kapcsolatos észleléseivel.

A kutatások eredményei érdekes különbséget vettek észre az épített és a természeti terek között: a vizsgált személyek akkor hajlamosak az épített környezeteket mentális szempontból helyreállítóbbnak érzékelni, ha mások társaságában vannak - ezzel szemben ez a természetes környezetek esetében a feltöltődéshez ez a szociális kontextus nem szükséges. (Johansson et al., 2011; Staats et al., 2016).

A melegebb őszi időben éppen ezért érdemes a természetes harmadik helyeket, példának okáért az erdőt választani kikapcsolódás céljából. 

A természet hangjai ugyanis mérhetően pozitív változást okoznak a pszichés állapot terén: az olyan hangok, mint az eső, a vízcsobogás, az állatok hangjai, a madárcsicsergés nemcsak általánosan javítják a hangulatot, de a kognitív képességekre és pozitív hatással vannak és még a stresszt és a fájdalomérzetet is képesek csökkenteni.

Hiába van vége a vakációnak, akár iskola, akár munkaidő után mindenek érdemes legalább fél órát egy harmadik helyen való tartózkodásra szánnia egy napon. Ez pedig különösen igaz a homeofficeban dolgozókra, akiknek első és második helye időben és térben is összecsúszhat.