A kultúrházba száműzött Alföldi Róbert már nem ragyog olyan fényesen

Tíz év nagyon hosszú idő! Alföldi Róbert főműve, Az Őrült Nők Ketrece, idén élte meg ezt az évfordulót. Az Átrium színház egykori „vezérdarabját”, Alföldi és a Kultúrbrigád a teátrumból történő elzavarása után, a RaM-Art Színházban tekintheti meg az érdeklődő. Megnéztük, hogy a zenés darab milyen is valójában. Kritika.

Ez már nagyon nem Buda!

Miután elküldték őket az Átriumból, Alföldi Róbert és a Kultúrbrigád a 13. kerület egy eldugott sarkába, a RaM-Art Színházba költözött. Alföldi száműzetésének színhelye a Lehel tértől tizenöt perc sétára van, s igencsak kacskaringós labirintus vezet el hozzá. 

Hol van ez a budai forgatagtól és a körút nyüzsgésétől?

Ez már nem a Május l. mozi helyén nyílt Átrium.

A kopottas fényű renomét a jegyek ára ugyanakkor nem tükrözik.

Fotó: Fotó: Molnár Péter - Hajdú-Bihari Napló

Aki meg szeretné tekinteni Alföldi Róbert „gyöngyszemét”, annak igencsak sokat kell fizetnie. Személy szerint 16.590 forintot fizettem és nem az első sorba vettem jegyet. Azoknak, akik a színészektől kartávolságra szeretnének ülni, még drágább a műsor: a legdrágább jegy 20 ezer forint volt, a legolcsóbb pedig 8 ezer – bár ott finoman jelezte a pénztáros, hogy a színpad egyes részeit biztosan nem fogod látni. S mivel általában az ember nem egyedül megy színházba, így kétszer 20 ezer forint, plusz a büfében a perec, üdítő, és máris 50-60 ezer forintos számlánál tart a szórakozni vágyó. Drága mulatság és a darab megtekintése után joggal merülhet fel a kérdés, hogy megérte-e ennyi pénzt kidobni egy Alföldi rendezésre valahol Pest egy eldugott kultúrházában?

A rövid válasz az, hogy nem. A hosszú? Nos, három állítás fogalmazódott meg bennem, miután éjnek évadján kiléptem a kultúrház kapuján:

1. Ilyen sok neccharisnyás – szőrös lábú – sminket viselő férfit még sosem láttam.

2. Tíz évvel ezelőtt lehet, hogy Az Őrült Nők Ketrece nagy szám volt, ma már nem az.

3. Jelentősen halványult Alföldi Róbert ragyogása.

Az Őrült Nők Ketrece egy transzvesztita mulató, ahol kényelmesen elfér egymás mellett a tánc, a zene, az ének, a vicc és – természetesen – az aktuálpolitika. Georges (Hevér Gábor), homoszexuális férfi, a mulató tulajdonosa, párja, Albin/Zaza (Stohl András) pedig a mulató sztárfellépője. A történet végtelenül egyszerű: egy nap hazatér Georges heteroszexuális fia, aki bejelenti, hogy feleségül veszi szerelmét, a probléma viszont az, hogy a kislány szülei keresztény-konzervatív nézeteket vallanak és nem fér nekik bele, hogy valakinek azonos nemű szülője legyen: „az anya nő, az apa férfi”. A fiú úgy próbálja megoldani a problémát, hogy megkéri a „nevelőanyját”, Albint, hogy amíg a lány szülei náluk vendégeskednek, költözzön ki a lakásból. A fiú terve természetesen dugába dől, így sorba jönnek a komikus jelenetek.

Az Őrült Nők Ketrece nemcsak a komédia stílusjegyeit használja, hanem egyszerre musical, drag show és revüszínház is. 

Csakhogy még ha a zene nem is rossz, az eredeti Jean Poiret-darab sem az, Alföldi Róbert előadása persze az. Rossz. 

Az énekesek énektudása nem elég egy operetthez, ráadásul nagyon éles a váltás a prózai és a dalos részek között, ezért a darab helyenként nagyokat döccen. Stohl András jó színész, ez tagadhatatlan, mellette a halvány Hevér Gábor - finoman szólva - nem tűnt egy Ugo Tognazzinak, hogy az eredeti filmre utaljunk. A szereplőgárdából talán a Józan László által alakított „házvezetőnő”, Jacob volt a legkiemelkedőbb.

Fotó: Fotó: Molnár Péter - Hajdú-Bihari Napló

Stohl András 2021-ben azt nyilatkozta a díszletről, hogy „nem volt rá sok pénz”, s ez látszott is rajta: egyszerű, piros, kárpitos szőnyeg díszítette a falakat. A jelmezek tükrözték a transzvesztita mulató hangulatát, a táncosok fűzőt és parókát viseltek, erős és rikító sminkkel, a férfi táncosok magas sarkú cipőben ugráltak három órán keresztül.

Ami talán pozitívumként emelhető ki a darab kapcsán, hogy nyolc főből álló, nem ügyetlen zenekar játszotta a zenét, ugyanakkor voltak hangosítási problémák, az előadás alatt előfordult, hogy a zene elnyomta az éneket.

Az Őrült Nők Ketrece próbált szórakoztatni, mindent meg is tett érte, de sikert nem aratott, hiába jöttek elő aktuálpolitikai témákkal, üzenetekkel. Alföldi Róbert a polgárpukkasztást a transzvesztita kérdéssel és a kormánykritikus hangokkal szerette volna elérni. Lehet, hogy tíz évvel ezelőtt vicces és botrányos darabnak számított, de ma már – meglátásom szerint – nem az. Ennek az egyik oka pedig például a Netflix, ami csak úgy ontja magából a hasonló kérdéseket feldolgozó filmeket és sorozatokat. Arról nem is beszélve, hogy ez az érzékenyítő téma a legtöbb mai színházban valamilyen formában napi szinten jelen van. 

Annak idején Az Őrült Nők Ketrece azért volt nagy szám, mert újnak számított, de ami egykoron megütötte a „hűha-faktort” és népszerűvé tette Alföldit, az ma már kudarc. 

Az Őrült Nők Ketrece előadása nem tud időtálló lenni, mert időközben a világ elment mellette.

.