A korábbi statisztikai adatok alapján a most végzők közel 20 százalékának nem lesz azonnal munkája. Szakértők szerint átlagosan legalább fél évig tart, mire sikerül munkahelyet találnia a pályakezdőknek. Bajban lehetnek a humán szakon (tanárok, kommunikációs szakemberek) diplomát szerzők, de az eddig a biztos megélhetést feltételező jogi végzettség sem feltétlenül jelent már automatikus belépést a munkaerőpiacra - írja a lap.
A tavalyinál kevesebb munkaadó gondolkodik pályakezdő felvételében - derül ki a munkaügyi tárca utolsó munkaerő-piaci prognózisából. A tavalyi 41 százalék után idén az első félévben a cégek csupán 20, a második hat hónapban pedig 15 százaléka szándékozik pályakezdőt alkalmazni. A prognózis készítői szerint azonban a helyzet nem ennyire rossz, mivel a munkaadók a gyakorlatban rendszeresen alábecsülik várható igényeiket, a múlt évre is csupán 32 százalékuk jelezte előre felvételi szándékát.
Szakképzett fizikai munkaerőt akarnak
A felvenni kívánt létszámot a munkaügyi tárca 2006-ra 34 ezerre várja, a 2005-ös 41 ezer után. Fiatalokban továbbra is elsősorban a nagyvállalatok gondolkodnak: a 250 fősnél nagyobb vállalkozások negyven százaléka tervezi ilyen munkaerő felvételét. A cégek túlnyomórészt szakképzett fizikai munkásokat keresnek (ők teszik ki a tervezett pályakezdő-felvétel felét), a szakképzetlen fizikai munkavállalók súlya 30 százalék, míg a szellemi munkakörökben a felsőfokú végzettségűek iránti igény 15 százaléknyi, a középfokúaké pedig öt százaléknyi.
A pályakezdők és a fiatalok derekasan kiveszik részüket a munkanélküliségből: a KSH felmérései szerint 2006 első negyedévében az összes állástalan 19 százaléka a 15-24 éves korosztályból került ki, miközben a teljes népesség átlagos munkanélküliségi rátája 7,7 százalék. A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint idén április végén a 392 ezer nyilvántartott álláskereső közül 62 ezer volt 25 évesnél fiatalabb (16 százalék), ezen belül a pályakezdők több mint 35 ezren vannak. Az utóbbi egy évben a legnagyobb növekedés Zalában (+21 százalék), illetve Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megyében (+14 százalék) volt. A másik véglet Budapest, valamint Csongrád és Veszprém megye, ahol 22-24 százalékkal csökkent a regisztrált pályakezdő álláskeresők létszáma