Magyar álláspiac: gyenge állásvédelem, alacsony aktivitás

Kritikus elemzést jelentetett meg az ILO, az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete a magyarországi munkaerőpiacról.  A szerzők szerint a hazai álláspiacra a gyenge állásvédelem a jellemző; a munkanélküli támogatási rendszer szűkmarkú; az inaktívak visszahozatala a munkavállalók közé sikertelen. Szükség lenne a munkanélküli ellátások hatékonyabb ellenőrzésére, a valóban állást kereső munkanélküliek nagyobb támogatására. A magyar munkavállalók aktivitási rátája egyébként a legalacsonyabbak közé tartozik az OECD-ben.

A magyar munkaerőpiacra most belépő munkáltatónak viszonylag kevés korláttal kell számolnia. A munkaerőpiaci intézmények rangsorolásán vagy osztályozásán alapuló nemzetközi összehasonlító kutatások a magyar szabályozást meglehetősen rugalmasnak mutatják, a legkevésbé korlátozónak a korábbi szovjet érdekszférában.

Kiszolgáltatott munkavállalók

Több elem is hátrányosan érinti a munkavállalókat. A határozatlan időre szóló szerződések költségmentesen felbonthatók a munkaviszony korai szakaszában, és ugyanez vonatkozik a határozott idejűekre a lejárat időpontjában. Az új belépőkkel kötött szerződések viszonylag magas arányban rövid időre szólnak és/vagy lehetővé teszik a munkaviszony költségmentes felbontását a munkaviszony korai szakaszában.
A vállalatok megtalálják a módját, hogy csökkentsék az elbocsátások pénzügyi költségeit, az állásvesztők igen kis része kap végkielégítést.

Nem erős a munkahelyek védelme a versenyszférában

A versenyszférában a munkahelyek védelme nem tekinthető erősnek, elsősorban a tömeges elbocsátások során követendő eljárási szabályok, a tisztességtelen elbocsátás elleni bírósági védelem, valamint egyes hátrányos helyzetű csoportok kiemelt kezelése formájában valósul meg.
Igaz, ami az egyik oldalnak hátrány, az a másiknak előny: a rugalmas szabályozás a munkáltatóknak költségmegtakarítást eredményez.

Szűkmarkú a munkanélküli támogatási rendszer

A béreket alapvetően vállalati szinten határozzák meg, inkább informális, mint formalizált kollektív alku keretében. A munkanélküli támogatási rendszer ma már nem tekinthető nagyvonalúnak: eléggé szűkmarkú ahhoz, hogy súlyos ellenösztönző hatásokkal ne kelljen számolni.

Beavatkozás nélkül is növekszik a foglalkoztatás

A nem foglalkoztatottak sajátos összetételét figyelembe véve arra számíthatunk, hogy a foglalkoztatási ráta beavatkozás nélkül is növekedni fog az előttünk álló években, gyorsabban, mint azt a demográfiai trendek alapján - és az öregségi nyugdíjkorhatár emelkedését is figyelembe véve - gondolnánk. Az inaktívak és munkanélküliek egy különösen nagy csoportja - melynek tagjai 1989-91-ben veszítették el az állásukat és azóta sem dolgoztak - ugyanis fokozatosan kiöregszik a munkavállalási korból.