Aki sokat dolgozik, az egészsége kárára teszi. A Hans Böckler Intézet kutatása rámutat arra, hogy a heti munkaidő emelkedésével növekszik a hát-, gyomorpanaszok, az alvászavarok és a szívproblémák kockázata. Azok a cégek, amelyek a teljesítőképesség határán túl dolgoztatják munkatársaikat, saját maguknak okoznak kárt. Sokkal többet ki tudnának hozni a beosztottakból, ha nem a munkaidőre, hanem a munka hatékonyságára helyeznék a hangsúlyt.
A kutatás szerint már a hetedik órától csökken a teljesítmény, nő a hibák száma. Csupán a német munkavállalók 13 százalékának van olyan munkája, amely napi 8 órás és hétfőtől péntekig tart. 1989-ben még kétszer többen dolgoztak"normális" munkarendben minimális túlórával. Majdnem minden harmadik munkavállaló heti 42 óránál is többet tölt a munkahelyén, 15 százaléknál 20 óra is lehet a kilengés a heti minimális és maximális munkaidő között, 6 százalék pedig esti, éjszakai műszakban dolgozik.
Csapda lehet a rugalmas munkaidő
A mai munka világának másik tendenciája a rugalmas munkaidő. Sok munkavállalónak vonzó, ha maga osztja be munkaidejét, a családot és a munkát jobban össze tudják egyeztetni. A pozitívumok mellett sok veszély is leselkedik a dolgozókra. A munka hazavitelével az esetek többségében nő a munkaidő, a rugalmasság pedig egyenlőtlen terhelést is jelent, ami egészségügyi problémák forrása.
Kávé helyett szieszta
Mit tehetnek a rugalmas munkaidőben dolgozók? - teszi fel a kérdést a német lap. Elviselhető szintre kellene csökkenteniük a munkaidőt vagy a munkaközi szünetek számát kellene emelniük. Nem szabad viszont spórolniuk az alváson. Az alváshiány ugyanis növeli a hibázás kockázatát.
Előnyösek a délutáni szieszták munkapszichológusok szerint. Sokkal inkább növelik a munkateljesítményt, mint például egy csésze kávé. A szieszta után azonban ügyelni kell arra, hogy ne azonnal kezdjünk el dolgozni, hagyjunk időt a bemelegedésre. Persze Magyarországon a déli sziesztalehetőség a munkahelyek döntő többségénél vágyálom...