Csökkentek a jövedelmi különbségek

Lényegesen csökkentek a magyarországi háztartások jövedelmei közötti egyenlőtlenségek az elmúlt három évben. A felső középrétegek lefelé csúsztak, az alsó középrétegek pedig felfelé mozdultak el, ami a kutatók szerint az állami újraelosztási és az adó-, járulékpolitikának tudható be  - hangozott el a TÁRKI kutatási eredményeit bemutató sajtótájékoztatón.

2005 óta lényeges egyenlőtlenség-csökkenés következett be. "Az egyenlőtlenség csökkenése alapvetően egy lefelé nivelláló folyamat eredménye volt, elsősorban a legfelső népességtized és a középső népességtizedek közötti távolság csökkent" - mondta Tóth György István, a TÁRKI kutatásvezetője.

A felső középosztály lejjebb csúszott

A felső középrétegek lefelé csúsztak a jövedelemelosztásban, az alsó középrétegek pedig felfelé mozdultak el 2005 és 2007 között. A középjövedelem kétszeresénél többel rendelkezők száma csökkent a legnagyobb mértéken - tette hozzá. Az adatfelvétel időszakát - 2006. októberétől 2007 szeptemberig - egy erősen lassuló GDP-növekedés, emelkedő infláció, csökkenő reálfogyasztás és nagyon erős nettó reálkereset-csökkenés jellemezte - mutatott rá Tóth György István. Hipotézisük, hogy a 2005 és 2007 közötti változások alapvetően az állami újraelosztási, valamint az adó- és támogatási politikáknak tudhatók be.

Nem nőtt a relatív szegénység

A vizsgált időszakban megfigyelt tendenciák a jövedelem-eloszlás oldaláról nem jártak a relatív szegénység növekedésével. Magyarországon 2007-ben a teljes népesség 13 százalékát tekinthetjük szegénynek. Ez az arány a relatív jövedelmi szegénység változatlanságát mutatja 2005-höz képest - írták.

Kevesen tanulnak felnőttkorban

A kutató szerint az adatok a többi között azt mutatják: a szegénység kockázata csökken az életkorral, a megtakarítással rendelkező háztartások száma nem változott 2005 és 2007 között, háztartási szinten csökkent az informális jövedelmek előfordulása, a lakosság igen kis aránya tanul felnőttkorában, valamint a nyelvtudásban még mindig nagy a lemaradásunk Európa fejlettebb országaihoz képest.

A kutatás a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült, 2006 háztartás 5064 tagjának adatait elemezték.