Munkaadói visszaélésektől tartanak a szakszervezetek

A távmunka, a részmunkaidős foglalkoztatás, a munkaerő-kölcsönzés lassan terjed Magyarországon. A szakszervezetek képviselői - főként a visszaélésektől tartva - idegenkednek az atipikus munkavállalási formáktól, nagyobb biztonságban látják a dolgozókat a hagyományos státuszban - hangzott el a Goethe Intézet és a Friedrich Ebert Alapítvány közös, aktuális munkaerő-piaci viszonyokat elemző konferenciáján.  

A nem jellemző foglalkoztatási formák közül egyelőre lépéshátrányban van a munkavállalók körében áhított, de kevéssé elterjedt távmunka. A 13 százalékos uniós átlaggal szemben hazánkban mindössze a férfiak 2, míg a nők 1,7 százalékának van módja így munkát vállalni - mondta Dr. Frey Mária, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet tudományos főmunkatársa. Mindezt a szakértelem, a szükséges kommunikációs-technikai háttér hiányával és azzal magyarázza: a munkaadók a dolgozók ellenőrizhetőségének hiánya miatt idegenkednek a módszertől.

Hazánkban kölcsönzött munkaerőként a becslések szerint a férfiak alig fél, míg a nők 0,7 százaléka dolgozik. A dolgozók körében kevésbé kedvelt határozott munkaidejű szerződések a férfiak 6,5, míg a nők 6 százalékát érintik. A tapasztalatok szerint az ilyen módon munkát vállalók 90 százaléka vágyna rá, hogy státusza egy idő elteltével véglegessé váljon, de a munkáltatók nem ebben gondolkodnak. Legnagyobb hátrányban a részmunkaidős foglalkoztatás terén vagyunk: míg Magyarországon a férfiak alig 3 és a nők 6 százaléka élhet a lehetőséggel, uniós szinten a munkavállalók csaknem harmadának van módja részmunkaidős pozíciókban dolgozni.

Minden ötödik magyar feketemunkás

Szintén nagy gondot jelent az illegális foglalkoztatás. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) felmérése szerint legalább minden ötödik magyar munkavállaló feketemunkás, de a valóságban vélhetőleg jóval többen vannak. Mindezt alátámasztja: a munkaképes korú lakosságból mintegy 2,6 millió fő, 15-64 év közötti honfitársunk a statisztikák szerint egész egyszerűen nincsen jelen a munkaerőpiacon. Nagy részük valószínűleg a fekete és szürkegazdaságban, minimálbérre bejelentve, zsebbe kapott többlet-bérrel, színlelt szerződéssel, esetleg alkalmi munkavállalói könyvvel jut valamilyen bevételhez. Utóbbival jelenleg közel 300 ezren vállalnak munkát, de eddig több mint 650 ezret adtak ki belőle. Az ok a foglalkoztatási formával járó tagadhatatlan gazdasági előny: az alkalmi munkavállalói könyves dolgozó munkaadónként 15 ezer forintos megtakarítást jelent havonta. A számtalan visszaélés miatt már tervezik is az AM szigorítását. A tervek szerint a jövőben csak mezőgazdasági idénymunkások és civil, közhasznú szervezetek munkatársai kaphatnának alkalmi munkavállalói könyvet.

Hátrányos helyzetben a kölcsönzött munkaerő

A szakszervezetek képviselőit ugyanakkor aggodalommal tölti el az atipikus foglalkoztatási formák terjedése, még ha ezek egyelőre nincsenek is tömegméretekben jelen a munkaerőpiacon. Az érdekképviseletek munkatársai ugyanis attól tartanak - itthon mindez a visszájára fordulhat, csak kibúvó a munkaadók számára a klasszikus, bejelentett, határozatlan idejű munkaszerződéses foglalkoztatás kötelezettségei alól. Tarsoly Imréné, a Vasas Szakszervezetek Szövetségének szakszervezeti titkára szerint nem helytállóak a jelentéktelen mennyiségű, munkaerő-kölcsönzéses formában dolgozókról szóló adatok. Úgy tudja: hazánkban jelenleg csaknem 160 ezer fő dolgozik kölcsönzött munkaerőként, a főállásos dolgozóknál jóval kedvezőtlenebb feltételek mellett. Többek közt nem kaphatnak banki hitelt, szükség esetén végkielégítést, miközben számos vidéki üzemben a főállásos dolgozóktól eltérő színű munkaruhával is megkülönböztetik őket.

Több év után sem kapnak státuszt

A titkár a hozzá zúduló dolgozói panaszáradatból azt szűrte le: számos helyen több év kölcsönzött munkaerői létből sincsen mód "rendes" dolgozóvá előlépni. Magyarországon erre eddig alig néhány multinacionális vállalatnál volt lehetőség. Szintén aggályos tendencia: miközben az itthon intenzíven csak 2001 óta működő munkaerő-kölcsönzést eredetileg a zsúfolt vállalati időszakok munkaerő-pótlására találták ki, egyes vidéki cégeknél a dolgozói létszám fele már közülük kerül ki. Az ok: a cégek a 2,5 szeres költségek ellenére is jól járnak, mivel az összegek nem munkabérként, hanem költségként is elszámolhatóak.

Takács Gabriella