Nem akarjuk növelni a heti munkaidőt

A magyar kormány és a hazai munkavállalói szervezetek körében is tiltakozást váltott ki az Európai Unió szakminisztereinek múlt heti többségi határozattal hozott megállapodása a munkaidő-irányelvről és a kölcsönmunka szabályozásáról. Elsősorban a munkaidő megnövelésének könnyítésével nem értenek egyet, hiszen így 60 órát is dolgozhatnak a munkavállalók.

Az egyezség szerint munkaidő felső határa általános szabály szerint továbbra is heti 48 óra lenne(ami nálunk 40 óra rendes munkaidő és 8 túlóra összesítése), de átmeneti ideig a munkáltatóval kötött megállapodás alapján akár 60 órát is dolgozhatnak majd a munkavállalók, sőt a készenlét jellegű munkakörökben ez 65 órára is felmehet - írja Népszava.

"Már az üzenete is rossz a megállapodásnak" - mondta a lapnak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szövetségének elnöke. "Mintha többet kellene dolgozni a versenyképesség érdekében, holott aki már ma is 9-10 órát dolgozik naponta, attól ezt nem lehet elvárni. A személyes alku is elképzelhetetlen, hiszen tavaly is rengeteg helyen csak papíron adták ki a szabadságot, s a dolgozó elfogadta, mert félti az állását. Ezért bízom benne hogy az Európai Parlament nem szavazza meg ezt a változatot."

Kisebbségben maradt a magyar álláspont

A luxemburgi tárgyaláson Magyarországot Herczog László, a Szociális és Munkaügyi tárca képviseletében szakállamtitkára képviselte. A magyar álláspont (továbbá Spanyolországé, Belgiumé, Ciprusé, Görögországé, valamint a velük együtt érvelő, de az indítványt végül megszavazó Portugáliáé) néhány alapkérdésben is alapvetően eltért az elfogadottól. Ezek közül az egyik: Magyarország számára nem az a fontos, hogy kevés ember többet dolgozzon, hanem az, hogy minél több ember jusson munkához. Hiszen a foglalkoztatási arány alacsony, s ennek növelése az ország elemi érdeke.

Messze még az alkalmazás

A jelenlegi döntés még korántsem jelenti a vita végét - tette hozzá Herczog László. Az Európai Parlamentben folytatódik a tárgyalás, s az első vélemények szerint jelentős módosításokra tesznek javaslatot a képviselők. A majdani elfogadást követően pedig a tagországoknak három évnyi idejük lesz az irányelvek helyi adaptálására, ami nálunk majd az Országos Érdekegyeztető Tanácsban történik, nyilván a munkavállalók és a munkáltatók alapos vitája során.