Többet dolgoznak a kelet-európaiak

Papíron heti 1,7 órával hosszabb a 2004-ben csatlakozott keleti uniós tagországokban dolgozók munkaideje, mint a nyugat-európaiaké. A ténylegesen ledolgozott órák számában kisebb a különbség, ám még itt is 1,1 órával a keletiek járnak előrébb - derül egy európai alapítvány kutatásából, melyet a Világgazdaság ismertet.

Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) által készített felmérés tanúsága szerint a 12 új tagországban papíron 39,6 óra volt a heti átlagos munkaidő 2007-ben, míg a 15 régiben csupán 37,9. Ehhez képest a tényleges heti munkaidő átlaga az előbbieknél 40,6, az utóbbiaknál pedig 39,5 órát tett ki - derül ki a dublini székhelyű alapítvány tanulmányából.

Franciaország csökkentett, aztán emelt

Az elmúlt éveket tekintve viszonylag csekély változás figyelhető meg a kollektív szerződésekben megállapított munkaidőben. A régi tagállamok esetén 1999 és 2007 között 38,6-ről 37,9-re csökkent a heti átlag. A rövidítésben Franciaország járt az élen, ahol a törvényi szabályozás megváltozása miatt papíron 4-gyel csökkent a heti munkaórák száma, ezt a kedvezményt azonban időközben megszüntette Nicolas Sarkozy elnök. Az adatgyűjtésben 2003 óta szereplő új tagállamok közül ugyanakkor Szlovákiát emelik ki a tanulmány szerzői olyan országként, ahol számottevően rövidült a munkahét.
A tizenkettőből csupán három új tagországban, Cipruson, Csehországban és Szlovákiában nem éri el a 40 órát a megállapodásokban szereplő munkahét. Az adatokból arra lehet következtetni, hogy a kollektív szerződések megkötésénél a szakszervezeteknél nem jelenik meg fő célkitűzésként a munkaidő csökkentése.