Bár az Európai Unióhoz nemrég csatlakozott országok kísértetiesen hasonló foglalkoztatási problémákkal küzdenek, magyar sajátosság, hogy a magyar társadalom - az országon belül és kívül is - kevésbé mobil - mondta a szociális és munkaügyi miniszter a II. országos foglalkoztatáspolitikai konferencián Miskolcon. Magyarországon nagyon sok ember kap alacsony összegű szociális típusú ellátást, ami generálja és fenntartja azt a kétarcúságot, hogy a segély mellett sokan feketén dolgoznak - jegyezte meg Szűcs Erika.
Általános iskolával szinte reménytelen a helyzet
Kiemelte a képzettség problémáját, Magyarországon ugyanis az alacsony képzettséggel rendelkezők foglalkoztatása nagyon rossz. A nyolc általánost végzett felnőtt férfiak egynegyede, a nőknek egyötöde dolgozik, ugyanezen korcsoportokban az általános iskolát el sem végzők arányában ez még rosszabb. Ez az, ami lerontja a magyarországi foglalkoztatási mutatókat - mondta.
Segély: csak a munkaképtelen kapjon
Kitért a szociális segélyezés rendszerének témakörére. Ennek kapcsán hangsúlyozta: a szociális segélyezés rendszerének eddigi filozófiája nem segítette a munkavállalást. A lényeg az, hogy ilyen típusú juttatásra csak az legyen jogosult, aki bár munkaképes korú, jövedelme nincs és nem tud dolgozni. Szűcs Erika kifejtette: mindenki más esetében, aki képes munkát végezni, azon kell dolgozni, hogy elfoglaltságot, feladatot, s ha szükséges, képzési lehetőséget kínáljon a rendszer számukra.
Közmunka: jobb, mint otthon ülni
A foglalkoztatás bővítéséhez fontos egy jelentősebb járulékcsökkentés, de ezeket a társadalmi csoportokat ez nem segíti, az ő bevonásukat a munka világába speciális program segítségével lehet megoldani. A közfoglalkoztatás a miniszter szerint nem a legjobb megoldás, még mindig pozitívabb, mint ha valaki otthon ül és a segélyre vár. Ezen a területen az önkormányzatok és a helyi gazdasági szereplők is jelentős szerepet vállalhatnak, sőt, a nagyberuházásoknak is felmérhető a munkaerő igénye, amely szintén besegíthet a foglalkoztatásban.