A német cégek 6,2 százalékkal emelnék a béreket

A Magyarországon működő német vállalatok 2009-ben átlagosan 6,2 százalékos béremelést terveznek - ezt mutatja a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) és a Bécsben működő Kienbaum vezetői tanácsadó cég javadalmazási felmérése. Egy magyar ügyvezető éves alapfizetése 16,7 millió forint, ami juttatásokkal 21,2 millió forintot tesz ki.

Ugyan a kutatás augusztus és október között - tehát a pénzügyi-gazdasági válság kiteljesedése előtt - készült, ám ennek ellenére a kutatók nem várnak a számokban jelentős elmozdulást. Az utóbbi évek adatait vizsgálva megfigyelhető, a vállalatvezetés a következő évi bérnövekedéseket szinte rendszeresen alulbecsüli. "Bár az eltérés 1999 óta valamennyire csökkent, még az elmúlt három évben is körülbelül két százalékponttal meghaladta a tervezettet a tényleges bérnövekedés" - ismertette Maria Smid, a tanulmány szerzőinek egyike. Hozzátette, a válság hatására elképzelhető, hogy a mostani számok közelebb lesznek a valódi bérváltozáshoz.

Az elmúlt 10 év adatainak értékelése azt mutatja, hogy ebben az időszakban a fizetések minden hierarchiaszinten megkétszereződtek. 2008-ban a vezető beosztásúak átlagfizetései 10,2 millió forintot tettek ki (1999: 5,0 millió), a szakemberek esetében ez az érték 4,5 millió (2,2 millió), a fizikai állománynál pedig 2,3 millió (0,9 millió).

Több a fizetés Csehországban, kevesebb Szlovákiában

A kutatás régiós összehasonlítást is tartalmaz. Csehországban az alkalmazottak minden szinten magasabb fizetéseket kapnak, mint Magyarországon, az eltérés különösen nagy a munkások esetében (kb. egyötödnyi). A szakemberek és a vezető beosztásúak átlagosan 6-10 százalékkal kapnak többet, mint Magyarországon. A szlovákiai fizetések ezzel szemben még mindig az összemérhető magyarországi díjazások alatt maradnak. A szlovák szakembereknek 20 százalékkal kevesebbel kell beérniük, mint a magyaroknak, a fizikai állomány-nak és a vezetőknek pedig kb. 10 százalékkal kevesebbel.

A versenyképesség nem kizárólag a bérköltségek függvénye

A külföldi befektetők számára azonban a bérköltségek névleges nagysága már régóta nem az egyetlen és döntő kritériuma a telephely kiválasztásának, erre mutatott rá Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs vezetője a tanulmány bemutatása alkalmából. A versenyképesség szempontjából ugyanolyan fontos a munkaerő termelékenysége, a minőségi színvonal, a munkavállalók teljesítmény-orientációja vagy a szakképzett munkaerő kínálata mint a tiszta költségek. Az Eurostat adatai szerint például Romániában a munkaerőköltségek a magyar költségeknek csak a felét teszik ki ma (511, illetve 1035 euró/hónap), miközben azonban a munkaerő termelékenysége Magyarországon körülbelül kétharmadával magasabb, mint Romániában. A bérszínvonal emelkedésének üteme is alacsonyabb Magyarországon, mint a régió más országaiban.

Az elmúlt években különösen a balti államokban és Romániában nőttek a bérek lényegesen gyorsabban, mint Magyarországon, ennek következtében ott érezhetően nőttek a fajlagos (egységnyi termékre eső) bérköltségek, míg Magyarországon lényegében 2002 óta állandó szinten maradtak - ismertette Wölfer.

Magas bérjárulékok

Jelentős versenyhátrányt szenvednek azonban a magyar munkaadók a magas járulékter-hek miatt. A kifizetett munkajövedelmekhez még további kb. 45 százalék egyéb munkaerőköltség társul, mindenekelőtt a kötelező társadalombiztosítási járulékok - a régió más országaiban ez akár 20 százalékponttal is kevesebb, és még a magas bérköltségeiről ismert Németországban is csak szűk egyharmad.