Leépítések idején is megfigyelhető bizonyos szakterületeken munkaerőhiány. A 651 cég működését feltérképező Országos HR Benchmark Felmérés adatai alapján a vállalkozások 80 százaléka azt állította, hogy kevés a mesterszakmunkás és a szakmunkás, sőt, műszaki, illetve számítástechnikai szakemberből sem találnak eleget.
Nincs alapbér a cégek tizedénél
A felmérésben több furcsaságot is lelepleztek a kutatók, a DGS Global Research és az Ernst & Young tanácsadó cég munkatársai. Például azt, hogy a magyar munkajogi szabályoktól eltérően a vállalatok több mint tíz százaléka nem fizet alapbért az alkalmazottainak. A személyi alapbér (óra-, napi-, havibér stb.) munkaszerződésben történő megállapítása kötelező lenne a hazai regulák alapján, ám úgy tűnik, az idevonatkozó jogszabályokat a munkaadók sok esetben rosszul értelmezik vagy nem tartják be.
Úgy tűnik, a válság a vezetői béremelésekben is érezteti hatását. Míg a 2006-os és a 2007-es felméréskor egyetlen olyan vállalat sem akadt, amely ne emelt volna, a mostani adatfelvételnél (2008. október-2009. február) a hazai szervezetek közel egyharmada jelezte: egyáltalán nem növeli a menedzseri béreket. A másik bértrend: tavaly alig több mint ötvenszázalékos mértékben befolyásolta a fizetést az elvégzett munka mennyisége és minősége, addig mostanra kétharmad arányban ez lett a meghatározó.
Minden harmadik cég fizet 13. havi juttatást
Béren kívüli juttatások terén nincs számottevő változás. Bár a krízis miatt a cégek átgondolják a vállalati gépkocsik cseréjének idejét, szervizelési költségét, úgy tűnik, mégis a legelterjedtebb "státusjuttatás" marad. Tízből legalább hat vezető pozícióban dolgozó élvezi a cégautó előnyeit. A többi munkavállaló körében az étkezési utalvány, az üdülési csekk, az oktatások támogatása az, amelyet a cégek a legnagyobb mértékben biztosítanak. Érdekesség viszont, hogy a pénzpiaci válság hatására továbbra is a vállalatok közel egyharmada ad 13. havi fizetést - írja a gazdasági napilap.