A Világgazdaság írásából kiderül, Hollandia az elmúlt év során mintegy kétmilliárd eurót fordított az állások megőrzésére, és októberi, 3,7 százalékos munkanélküliségi rátája a legalacsonyabbak között van a gazdag országok körében.
Foglalkoztatási programjaival Hága arra ösztönzi a vállalatokat, hogy elbocsátások helyett - átmeneti jelleggel - inkább a munkaidőt rövidítsék. Ennek módozatairól a kormány, a szakszervezetek és a cégek példás gyorsasággal egyeztek meg a válság kirobbanását követően: az első program már 2008 novemberében elindult, és tavaly áprilisig tartott. A sikerek ellenére azonban még Hollandiában is sok a kétely a munkahelymegtartó intézkedések hosszú távú hatásait illetően.
38 ezerrel több részmunkaidős nálunk
Magyarországon 224 ezren dolgoztak részmunkaidőben 2009 harmadik negyedében, ez csaknem 38 ezer fős növekedést jelent egy év alatt. A részmunkaidős foglalkoztatottak között a nemzetközi trendnek megfelelően Magyarországon is több a nő. Körükben 7,9, a férfiakéban 4,3 százalék a nem teljes munkaidőben dolgozók aránya; az Eurofound 2006-ra még csak 4, illetve 1,3 százalékot jelzett. A növekedés oka a munkaügyi tárca szerint a világgazdasági recesszió, kevésbé a munkaadók és munkavállalók közös döntése.