Iskola, életkor, származás - százezrek szerint diszkriminálnak a munkáltatók

Csökkent, de még mindig 760 ezer azon magyarok száma, akik úgy érzik: álláskeresésük során hátrányos megkülönböztetés éri őket. Sok diplomásat utasítanak el a túlképzettségre hivatkozva, a munkaadók hirdetései pedig főként a fiatal nőknek szólnak.

Nem csak az álláskeresésnél és az elbocsátásoknál, de a hivatalos ügyintézés során is csökkent 2007 óta a diszkrimináció Magyarországon, legalábbis az emberek így érzik - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legújabb munkaerőpiaci tanulmányából.

Míg 2007-ben a 19-64 évesek több mint 16 százaléka, vagyis közel egymillió ember érezte úgy, hogy az álláskeresésnél valamilyen okból hátrányos megkülönböztetés éri, addig idén ez az arány 10 százalékra, 760 ezerre csökkent.

Iskola, életkor, származás

A magyarok szerint leginkább az iskolai végzettségük, illetve életkoruk miatt kerülnek hátrányos helyzetbe az álláskeresés során. A nők ezen túl megemlítették a családi kötöttségeiket is. Egészségi állapotuk 13 százalékuknak okoz hátrányt. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek a többieknél lényegesebben gyakrabban szembesülnek hátrányos megkülönböztetéssel, ugyanakkor rengeteg felsőfokú végzettségű is hátránynak érzi diplomáját, sok helyen épp a túlképzettségre hivatkozva utasítják vissza a munkáltatók.

Az etnikai hovatartozás hátrányos tényezőként 9,6 százalékot tett ki az idei vizsgálatkor, ami közel két százalékpontos növekedést jelent 2007-hez képest. A származás mint diszkriminációs ok az észak-magyarországi régióban kiugróan jellemző volt (16,2 százalék), míg a másik végletet jelentő Nyugat-Dunántúlon - ahol az előbbi régióval szemben a roma népesség aránya jóval átlag alatti - az okok között mindössze 5,6 százalékos súllyal szerepelt.

Fiatal nőket várnak a hirdetők

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) felmérése szerint a munkaadók főként fiatal, női munkaerőt keresnek, míg a diszkrimináció szempontjából az álláspiacon a középkorú férfiaknak vannak a legrosszabb helyzetben. A felmérés alapján elmondható, hogy erős nemi megkülönböztetés jellemez bizonyos állásokat. Így sokkal nagyobb az igény a női munkaerőre, ha pultosokat, pincéreket, bolti eladókat, virágkötőket, telemarketingeseket és ügynököket keresnek. Korban jellemző, hogy inkább a fiatalokat keresik és nem az idősebbeket. A kutatásban megnézett hirdetések mintegy negyedének volt diszkriminatív felhangja, ezeknek egy része nemi, kisebb része életkori, vagy ezek kombinációja volt.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság több esetben is büntetett cégeket a munkaerő-felvétel során tanúsított hátrányos megkülönböztetésért. Így megbüntették azt a munkaadót, aki nem hívott be interjúra egy vak jogásznőt, noha szakmailag megfelelt volna. Büntettek azért is, mert egy terhes nőtől megvonták a prémiumot, továbbá fizetnie kellett annak a cégnek is, ahol a behívott hat roma férfit végül tesztírás nélkül küldték el a toborzásról.