Nyolcezer magyar dolgozik Burgenlandban

Burgenlandban évente átlagosan nyolcezer magyar állampolgár dolgozik hivatalosan, munkavállalási engedéllyel. Többségük a végzettségénél alacsonyabb munkakörben, a hazainál átlagosan 66 százalékkal magasabb bérért - derül ki abból a reprezentatív felmérésből, amelyet az Osztrák Szakszervezeti Szövetség Régióközi Szakszervezeti Tanácsa (IGR) készíttetett a határtérség munkaerő-piaci helyzetéről.

A kutatás rámutat: a Nyugat-Dunántúlról Ausztriába átjáró ingázók fő motivációja egyértelműen a magasabb jövedelem, és az érintettek a több pénzért ideiglenesen a szociális státuszvesztést is elfogadják - írja a Népszabadság.
Burgenlandban tíz magyarból négy nem a tanult szakmájában dolgozik. A dolgozók négy százalékának legmagasabb iskolai végzettség a nyolc általános, valamivel több mint ötödük érettségivel, 11 százalékuk egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezik. A derékhad szakmunkás - mondta el a lapnak Tóth Eszter projektvezető.

A dolgozók fele a mezőgazdaságban

A magyar foglalkoztatottak 45 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. Ezt az ágazatot követi a vendéglátás és a szállodaipar, ahol 27 százalékuk vállal munkát. Az építőiparban boldogulást keresők aránya nyolc százalék.

Húsz százalékkal alacsonyabb fizetés a helyieknél

A magyarok munkájukért átlagosan húsz százalékkal kevesebb bért kapnak, mint az ugyanolyan munkát végző ausztriai társaik. Ám az első hónapokban beérik ezzel a barrel. Fizetésük ugyanis még így is 66 százalékkal magasabb, mint a honi bér.

A többség nem marad sokáig

A Nyugat-Dunántúlról ingázók túlnyomó része nem gondol tartós burgenlandi letelepedésre. Csupán 16 százalékuk számol azzal, hogy tíz évnél tovább vállal munkát Ausztriában. Ezzel együtt is, a többség nem reménykedik abban, hogy belátható időn belül hazájában megfelelő munkahelyet talál.